Magyar történelmi fogalomgyűjtemény I. (Eger, 1980)

H

HOSSZ - 362 kodó lesz. Az l8oo-as évek még az 12oo négyszögöles "magyar holdat" is kifejlesztik, részben már a helyi holdak integrálódásának eredményeként. A helyi földmértékek felszámolódása a polgári földadórendszer bevezetéséhez kapcsolódik, de ennek dualizmus kori megvalósulása sajátos módon nem a metrikus /ár, hektár/ szisztémának, hanem a felső-ausztriai eredetű katasztrális holdnak és négyszögölnek 1979-ig tartó uralmát hozta. Ellentétben a hosszmértékekkel, ahol nemzet- és világgazdasági kohéziós erők nyomán már 1874-ben a modern méterrendszert törvényesítették. HOSSZUFUVA

R: lásd robo

t. HUNGARISTA MOZGALO

M: lásd fasiszta szervezete

k. HUNO

K: Török nyelvű, belső-ázsiai eredetű nomá

d nép. Először az ie. XII. században emlegetik őket a kinai évkönyvek /hsziung-nu, hiung-nu néven/, minthogy gyakran betörtek az É-kinai területekre. Ie. 71-ben döntő vereséget szenvedtek a Csin-dinasztia seregeitől /akik a Nagy Falat is felépitették ellenük/, és ez a korábbi 24 nemzetsé

gből álló hun szövetség felbomlásához vezetett, majd elindította északi törz

seik nyugati irányú vándorlását. 375-ben lépték át a Volgát, hódoltatták az alánokat és az osztrogótokat /keleti gótokat/,' valamint a délorosz sztyeppén élő többi népet, köztük talán az ugor-magyarságot is. Minthogy az alávetett népek mint katonai segédnépe

k élére a hun fejedelmi dinasztiával rokon, vagy rokonná fogadott vezetők kerültek, és a "hun" név alatt gyakran más, főként törökös népelemeket is értettek, innen is származhatott az a — nemcsak a későbbi nyugati króniká

kból vett hagyomány, amely Árpád nemzetségét Attiláéból származtatta, a székelye

ket pedig e feltételezett hun-magyarság egyik törzsének tekint et t e. A hunok a IV. század végére elérik a rómaiaktól ki-