Magyar történelmi fogalomgyűjtemény I. (Eger, 1980)

H

HÖH - 352 konstrukció felé is/ teljesen zárt volt, csupán a szélsőjobboldal felé volt — időszakonként változó határig — szélesíthető. /A rendszer és a fasizoid erők viszonyára vonatkozóan lásd a fasizmu

s és a fasiszta szervezetek címszavakat I/ HORTOBÁGY: A Hortobágy folyó két partján fekvő legelők neve. Eredetileg vizjárta, zsombékos terület, a múlt századi folyatnszabályozások óta fátlan, elszikesedett puszta. A középkorban viszonylag sürün települt, falvak soi'p épült rajta /Ohat, Zám, Máta stb,/, A falvak a XVI, század végén a török háborúkban pusztultak el. Határukat néhány más környékbeli település mellett főként Debrecen váro

sa vette zálo

gba az elmenekült földesuraktól. Előbb bérbe adta, majd a XVIII. század elejétől saját kezelésében külső legelőként használta. A hortobágyi pásztorkodás a XVIII-XIX. század fordulóján élte virágkorát. Az 185o-es évektől napjainkig fokozatosan csökkent, nagyobbik fele szántóföldi müvelés alá került. Eredeti jellegét megtartott központi része ma természetvédelmi terület. HORVÁT BÁ

N: lásd horvát-szlavón bá

n. HORVÁT RENDI GYŰLÉ

S /Sabor/: A horvát-szlavón bán törvénykezési /birói/ gyűléseiből fejlődött ki, de csak a XV, századtól kezdve. A horvát tartománygyülésen, amely egykamarás volt, részt vehettek az összes birtokos nemese

k. de külön meghívót kaptak a vármegyé

k, a szabad királyi városo

k, a főispá

nok, a püspö

kök és a káptala

nok és a nagyobb birtokos nemesek, A tartománygyülés alkotott jogszabályokat /statutum

/ amelyek érvénye, mint azt a magyar törvén

y kimondta, a király megerősítésétől, teliát nem a magyar országgyűléstől függött, A tartománygyülés választotta meg a magyar országgyűlé

sre küldendő követeket, egyet a felső tábl

ára, kettőt az alsó tábl

ára és látta el őket utasítással, /Tehát a magyar országgyűléseken hozott