Magyar történelmi fogalomgyűjtemény I. (Eger, 1980)
H
- 353 H O SSZ törvények éi-vényesek voltak a társországok lakóira is,/ l86o-6l-ben, majd 1865-ben ós 1867-ben országgyűlésként üléseztek a horvát-szlavón rendek, majd az 1868-as kiegyezés után az autonóm Horvátorszá gban is életbe lépett a horvát-szalvón-dalmát polgári képviseleti országgyűlés. Hatásköre azonban korlátozott volt; csak az igazság-, müvelődés- és belügy területén intézkedhetett törvényerejüen, egyébként Horvátországra is hatályos törvényeket akkor is hozott a magyar országgyűlés /ahol a dualizmus korában 29, majd ko választott képviselő és a főrende k lehettek jelen a horvátok közül/, HORVÁTORSZÁ G; Területe a török hóditás koráig a Száván túl a Kapella hegység és az Adriai tenger között helyezkedett el. /ÉK felé a középkori Szlavóni a. a tengerparton ókori római gyökerű város ok szórt területeiként Dalmácia csatlakozott hozzá,/ Ez a tengermelléki ún, Ó-Horvátország 800 körül frank befolyás alatt kezdte állami fejlődését, s a X, század közepétől már — többnyire bizánci hűbéres — király uralkodott a 11 horvát nemzetsé g szállásterülotéből kialakitott zsupá nságok felett, A horvát uralkodóház, a Tirpimir-dinasztia kihalása /lo9o/ után nőágon I, László magyar király lett a legtekintélyesebb trónjelölt s ezt — Szlavónia hódoltatása után — seregeivel érvényre is juttatta. Az ezt követő velencei ellenakciót azután Kálmán semlegesítette, sőt a dalmát városokra is kiterjesztette hatalmát. Kálmán Horvátország, /illetve Szlavónia/ élére főtisztviselőként bá nt állított, amely tisztségnek az önálló horvát királyságban is megvoltak az előzményei. Egyébként a magyar királyok nem változtattak a horvát nemzetségi előkelők birtokviszonyain, igy a horvát nemessé g háborítatlanul megszilárdulhatott, — Horvátország tehát olyan perszonális uni óba került Magyarországgal, ahol az államhatalmat képviselő király nem épitett ki külön horvát udvartartást, hadsereget, kincstá rat stb, A horvát uralkodó osztály szorosan összekapcsolódott
