Magyar történelmi fogalomgyűjtemény I. (Eger, 1980)
F
- 227 FEGY leveleit. Ez a személynök vezette kúriai bíróság — amelyet inár Mátyás idején kezdtek királyi Ítélőtáblának /tabula regia judiciaria/ nevezni — mindjobban háttérbe szorította a feudális főura k által vezetett bírói fórumok jelentőségét. Főként azáltal, hogy míg az utóbbiak csak időszakosan, az ún. nagy oktává kon Ítélkeztek, addig a királyi Ítélőtábla, legalábbis Mátyás alatt, szinte folyamatosan működött. Mátyás az önálló nádori vidéki bíráskodást is megszüntette, amivel nemcsak a főbenjáró, illetve büntetőjogi ügyek, hanem a nemesség kisebb perei a király szeme elé kerültek, hiszen a személynök általa kinevezett s nem rendi méltóságviselő volt, amellett pedig a személynöki táblától közvetlenül a királyhoz lehetett fellebbezni, A kuriális bíróságok vezetőit: a nádort, az országbírót, a kancellárt és a személynököt, akiket az l486:68,tc, sorol fel, az ország rendes bíráinak /judices regni ordinarii/ vagy nagybiráknak nevezik, mert előttük — mint a királyt helyettesítő bírák előtt -- bármilyen pert el lehetett kezdeni. Ezenkívül voltak egyes különös hatáskörök: a nádoré a király és a rendek közötti nézeteltérésekben való döntés, az országbíróé általában a megyei sedri ától fellebbezett perek, a személynöké a rövid határidőre kitűzendő fontos hatalmaskodás! perek elbírálása, A tárnokmest e r azért nem számított az ország rendes bírái közé, mert 0 csak a szabad királyi városok /tárnoki városok / bíróságától fellebbezett perekben és időnként a zsidó k ügyében ítélt, a nemesség ügyei nem tartoztak joghatósága alá. A személynök is szolgáltatott igazságot az ún. személynöki városo k fellebbezett pereiben. Az Anjouk által a királyi udvarban felállított ún, lovagi becsületbiróságon /curia militaris/ a király legtöbbször az országbíróval, illetve az udvarmeste rrel helyettesittette magát. Ezek a speciális bíróságok az igazságszolgáltatás virágzó feudális kori kezdeti szakosodását jelzik. Másrészt ebbe az irányba hatott az is, hogy a jogi és peres eljárások bonyolultabbá váltak, több szakértelmet követeltek, aminek következtében a XV, században kialakult egy külön jogászréteg, amelynek tagjai forma
