Magyar történelmi fogalomgyűjtemény I. (Eger, 1980)
E
- 153 DÉZS kegyelmezés jogúnak gyakorlása. Az alkotmány értelmében megsemmisíthet, illetve megváltoztathat az államigazgatási apparátus és az államhatalom helyi szervei által hozott minden olyan jogszabályt, határozatot vagy intézkedést, amely alkotmányba ütközik, vagy törvénysértő, illetve sérti az állampolgárok érdekeit. Az államhatalomnak azokat a szerveit pedig, amelyeknek működése alkotmányba ütközik vagy az állampolgárok érdekeit súlyosan veszélyeztetheti, í'el is oszlathatja. Az Elnöki Tanács tűzi ki a tanácsok általános választásának napját; határoz honositási, állampolgárságból való elbocsátási, megfosztási ügyekben; megválasztja a Legfelsőbb Birósá g népi ülnökeit; dönt az ország igazgatási-területi beosztásának fontosabb kérdéseiben; jogszabályokat alkothat mind az országgyűlést helyettesítő jogkörében, mind pedig a hatáskörébe utalt tárgykörökben is. Ezek a jogszabályok a törvényerejű rendelete k, amelyeket azonban az országgyűlés legközelebbi ülésén be kell mutatnia. Egyéb döntései határozatok vagy intézkedések formájában történnek. — Minden döntését az elnök /elnökhelyettes/ és a titkár irja alá. Ülésein, melyeken a minisztertanács tagjai is jelen lehetnek tanácskozási joggal, mint testületi szerv gyakorolja hatáskörét és hoz döntéseket. Az ülés akkor határozatképes, ha az elnökön /elnökhelyettesen/ és a titkáron kivül 9 tag jelen van. A határozatokat szótöbbséggel hozza. Adminisztratív teendőit és ügyvitelét a titkárság látja el, amelyet az Elnöki Tanács titkára irányit, ELŐFOGA T = forspon t. ELŐKELŐ K; A magyar feudális társadalom első két évszázadának világi főurait szokás leggyakrabban igy nevezni, magyar nyelvre forditva a középkori lati n "principes" terminus technicust. Okleve leink jelölték ezt a csoportot "maiores" = nagyobbak, "primates" = elsők, "optimales" = legjobbak, "magnates" = nagyok, "nobiles" = neme sek, "jo-
