Magyar történelmi fogalomgyűjtemény I. (Eger, 1980)
E
E31B - 15^ bagiones" = jobbágyok, hűbéresek kategóriákkal is, melyek közül az utóbbi kettő a XIII. századtól, a köznemessé g s az egységes jobbágysá g kialakulásával jelentésváltozást szenvedett. A " senio r" és " dominu s" nevek általában szolgával rendelkező birtokos urat jelentettek, fogalomkörükbe az uralkodó osztály kisebbjei /minores/, a vitéze k is beletartoztak. Az előkelők csoportja — mint az egész feudális uralkodó osztály — különféle eredetű volt. Tagjai lettek az államszervezést támogató, megkeresztelkedő törz sfői és nemzeiség fői utódok, akár "magyarok" voltak, akár kabaro k, azután a szláv főemberek leszármazottai, s végül azok a lova gok és udvaroncok, akik külföldi hercegnők és egyházfők kíséretében jöttek be, /Ritkán soraik közé juthatott egy-egy vezető posztra állitott szolga is,/ — Hatalmuk egyfelől az általuk betöltött várispá ni és udvari tisztségekben /nádo r, lovászmeste r stb,/ testesült meg — nem véletlenül alkalmazzák rájuk a " come s " megjelölést, másfelől nemzetségi, illetve adománybirto kaikban. Harmadszor, de nem utolsósorban e világi nagybirtokos "nagyok" számottevő fegyveres erővel rendelkeztek, s vitézek tartását István törvén yei egyértelműen szorgalmazták is. Maguk a főemberek pedig fegyverzbtükben is kitűntek a katonáskodó középréteggel szemben. Éppen a nyugati lova gok mintájára öltöttek nehézfegyverzetet, sisakot, páncélt, A világi előkelők a XIII, században lépnek a renddé szerveződés útjára, és ebben az új minőségükben már nem pusztán nemeseknek, hanem bárók nak /barones/ kezdik magukat nevezni, IMBARG Ó: Spanyol eredetű szó, amely zárlatot, elkobzást jelent, s mint agresszív stratégiai és kereskedelmi eszközt ismeri a történelem. Ilyen értelemben meghatározott, vagy az összes ár ukkal folytatott kereskedelmet egy vagy több országra vonatkozóan megtiltó kormányintézkedés. Először 1793-ban a francia forradalmi kormány, majd Napóleon
