Magyar történelmi fogalomgyűjtemény I. (Eger, 1980)

B

BUCS - ték, másnéven teljes termelési érték, Kiszámítása alkotóelemeinek — a termelésbe átvitt érték és az új érték /a nettó termelési érté

k/ — összegezésével történik. Alkotóelemei: a termékek — kész-, félkész és befejezetten termékek — anyagköltségei /alap-, segéd- és tüzelőanyag, energia, takarmány, vetőmag stb./, az anyagi jellegű költségek /termelői szolgáltatáso

k, posta és távbeszélő költségek stb,/, az állóeszközök értékcsökkenése és a nettó termelési érték /munkabérek és azok közterhei, nem anyagi jellegű költségek, ad

ók, nyereség/, BUCS

U: Eredetileg tisztán katolikus egyházi intézmény; a X-XIII, századok folyamán fejlődött ki, A búcsú /indulgentia/ a bocsánatos bűnök elkövetéséért járó tisztitótüzi szenvedés részleges megrövidítéséi; vagy teljes elengedését tette lehetővé, akár az elholtakra is alkalmazva. A bünöktőli feloldozást követő büntetés alól vezekléssel lehetett szabadulni, s ennek váltak fő formáivá a böjtök, a kereszteshad járatokban, vallásos társulatokban való részvétel, a zarándoklatok, az anyagi adományokkal, alamizsnával történő megváltás. Az utóbbi fajult el nagyszabású haszonszerzéssé a reneszánsz pápák idején, mignem a pro testán

s veszély következtében a tridenti zsina

t megreformálta az alamizsnagyüjtés rendszerét, A zarándoklatok kapcsolódtak a néprajzi érteleiaoen vett búcsúkhoz. Ezek — természetvallási előzmények nyomán — elsősorban kiemelt kegyhelyeknél, búcsújáróhelyeknél tömörültek, vonzási körük egész országrészekre terjedt ki; >Iagyarországon különösen Máriához kötődve /"Máriabesnyő, Máriagyüd, Máriapócs stb./. Emellett minden templomnak kialakult a maga helyi templombúcsúja, araikor is a templom védőszentjének vagy citnének ünnepén az ott megjelenőknek és a szentségekhez járulóknak az egyház rendszerint búcsút engedélyezett. Nálunk a tcmplomuúcsúk többsége a termés betakarítását követő ünnepeKre került, például Nagyboldogasszony, Kisasszony, Szent Mihály napjára.