Soós Imre: A jobbágyföld sorsa Heves megyében a XVIII. században (Eger, 1958)
7/ A földesúri majorok kialakulása
- 94 - V dezv«,főleg szénát,zabot,árpát termeszt az állatok részére, borsót és lencsét azok gondozói számára. 7 2* A mohácsi vész előtt Pusztaszikszón volt az egri püspök legnagyobb major üzem*. Földjeit a füzesabonyi jobbágyok szántották-vetették. Kötelességük volt ezenfelül a major földjén termett őszi és tavaszi szemes terményt,valamint a Szent Jánosról elneve zett ráták szénáját a szikszói majorházba behordani? 3* 1551ben Nagytályán,Gyöngyöspüspökiben,Hidvégen,Debrőn és Pétervásárán említenek majorokat,Szikszó az 1544-45.évi törökjárás során elpusztult. 7*' 1579-ben a hídvégi és magyazádi major a tatárok legutóbbi portyázása nyomán pusztán áll , a gyöngyöspüspöki majorház és urasági pince is hosszú idő óta elhagyott. 7 5* A török uralom megsemmisített« a földesúri major üzemeket.A külön határokkal rendelkező majorok szántóföld Jeit,rétjeit,legelőit a szomszédos falvak népe vette hasz nálatba,s azok terméséből dézsmát vagy készpénzben megállapított évi bért fizetett a földesúrnak.A síkvidéki falvak határai közt elterülő majorföldeket bevonták a faluközösség évenkénti földosztásába. 1670-ben "majorsághoz való szántóföld külön szakasztva nincsen,hanem mikor az szükség kívánja,az falu földéből szoktak szakasztani őnagysága /a Rákó czyak/ számára,amennyi kívántatik mind őszl,mind tavaszi vetés alá". 7 6* Csak a Mátra mögött fekvő és a töröktől védettebb Irtásterületen láthatók különálló táblákba kihasi to tt majorföldek. 1689-ben a Rákóczy-árvák kezén levő Mátrabal Ián az alsó,közép és felső járásban -nyomásban-egy-egy tábla,egyenkint 3-4 ekére való,ugyanannyi köblös föld,Mátraderecskén a felső nyomásban Füzkut felé egy szélben 8 hold föld, 4 eke alá való és az alsó nyomásban a falu mellett egy 77 szélben 6 hold,3 ekére való majoreágszántó található. A 18.század első évtizedeiben a spontán jobbágyvándorlás időszakában a debrői uradalomban egyetlen major sincs üzemben. A majorokban bérért alkalmazható vagyontalan nép nem a szükhatáru hegyvidéki falvakba,hanem a nagy alföldi
