Soós Imre: A jobbágyföld sorsa Heves megyében a XVIII. században (Eger, 1958)
7/ A földesúri majorok kialakulása
- 95 - V térségekre áramlik,s amelyiknek nincs elég ereje ahhoz, ho gy mint igátlan gyalogjobbágy a falusi jobbágyközösség tagjaként inditsa el nj életét,beáll majorsági cselédnek azokba a majorokba»melyek a mai hevesi járás területén középbirtokos földesurak falvaiban 1710-1730 között alakultak. Átány, Boconád, Dormánd,Erk,Heves,Csász,Hevesvezekény,Ludas,Nagyfüged,Tárna bod,Tarnaméra,Tarnaőrs,Tarnazsadány,Zaránk major településként vagy kuriális zsellér-és oselédfaluként népesült be 1711 után.E falvak benépesitése a háborús puszti tást követő évekre esik,arra az időszakra,amikor a mindé nükből kifosztott szegény'magyarok tömegesen vándorolnak, s •gy falat kenyérért örömmel vállalkoznak a paraszti élet mélypontját jelentő cseléd-és szoIgaéletre.E falvak földje ma jorsági föld,vagy legalább is állami adó alól mentes kuriális-nemesi föld. A földesúr e majorsági földek egy részét konvenoiős föld fejében évenklnt kiosztja a többi majorföldet művelő cselédek között. Tarnabodon,Tarnaőreön az egész feltört határt a földesúr ás zsellérközösség egyenlő arányban osztja fel.A földek majorsági és kuriális jellegétől folyó adómentessége vonzotta ide a szegényparasztokat,a föl desur viszont az állami adófizetés terhe alól mentesl'.lt jobbágyaitól nem a kilenced,hanem a kiadósabb heteddézsxiát szedhet te. Lassankint a határ jelentős része átment a közben saját telkére áttelepült jobbágyság használatába,az állam pedig 1740 táján bevonta a majorfalvak önállóan is gazdálkodó cselédségét az állami adóztatás kereteibe,igy az Alsótarna mentén létesült majorfalvakból jobbágyközségek fejlődtek ki, de egyik-másik helyen -Tarnaőrs,Tarnaméra,Heves stb.- a te78 klntélyes nagyságú földesúri majorüsem is megmaradt. *- A tarnazsadányi jobbágyok még 1770-ben is ugy emlékeznek,hogy "a házhelyek mindenkor uraságok majorhelyei voltak és igy bz e oselédekbül szaporodott a nép többnyire,akik most itten laknak.™. A Tisza-menti árterek és szikes puszták a 18. század elején csakis állattartó,legeltető majorer létesítését tet-
