Soós Imre: A jobbágyföld sorsa Heves megyében a XVIII. században (Eger, 1958)
7/ A földesúri majorok kialakulása
- 93 - V ba való elvonását. Eomáromy Krisztina.Nagyréde község egyik földesura 1748-ban elmondja, hogy bár a belső telkeket magántulajdonban birja, de a külső telektartozékok, a szánták és rétek még közösek,osztatlanok.Hogy tehát a neki járó földekkel szabadon n mődolást tehessen n,kérl e közösség megszüntetését. Meg is történt a birtok szétválasztása.Négy érvel később a nagyrédei jobbágyok már jelentik ennek a mődolásnak eredményeit: "az uraság javát a földeknek és rétek nek magának tartotta,más helyeken adott a jobbágyoknak.Minden jobbágytul házok után való földgyökbül egy-egy darabot, kiben belémehetett 7-7 mérő buza.maga számára elfoglalt.Majorházát és lakáuát is egy Gyürky-jushoz tartozó puszta telekre építette föl". 70 . Az egységes földközösség szétbontása és a közös tu lajdonjog megszüntetése után a magánföldesur most már a neki jutott határrésszel,a többi földesúrtól függetlenül,szabadon rendelkezik,kivonhatja belőle majorgazdasága számára a legjobb földeket,s csak a kevésbbé termékeny dűlőket en gedi át jobbágyainak.Tarnazsadány lakói 1770-ben elmondják, hogy "határunk igen laposas,szikes,posványos,mivei a föld nek,rétnek javét a tekintetes uraságok birják,a vizálláso kat adták nékünk.Szántó holdföldünk igaz rend szerint nem volt,nincs is,azért,hogy a tekintetes uraságok egymás közt 71 való osztozásátul megszaggatódott a határ". 7. A földesúri majorok kialakulása. Heves megye területén a középkor végén már volt ma jorüzem. 1486-ban az egri püspökség tulajdonát képező Pusztaszikszón és Gyöngyöspüspökiben gabonát termesztenek, több faluban szénát kaszálnak a majorsági földeken.1493-ban Egerben, Felsőtárkányon,Pusztaszikszón és Hidvégen var majorház, Szikszón 8 béres 4 igával,számtartó és kovács, Hidvégen 4béres és 2 lovász,Felsőtárkányban sertéspásztor és majoros gazda.Mindegyik major elsősorban állattartásra van beren -
