Heves megye községeinek iratai 1808–1944(–1978) - A Heves Megyei Levéltár segédletei 11. (Eger, 2004)
A községek önkormányzata
98 előírt őszi ülést kellett megtartani. 1887-ben a képviselőtestület 4 póttaggal bővült, és a két rendes ülést március, illetve szeptember első hetében voltak kötelesek tartani. Elöljáróságát 1872-ben a bíró, a helyettes vagy törvénybíró, nyolc tanácsnok, a jegyző és a közgyám alkotta. A bíró egyúttal ellátta a községi pénztárnok feladatait is. A község szolgaszemélyzete a kisbíróból vagy hivatalszolgából és a belrendőrből vagy hadnagyból állt. 1887-ben a tanácsosok száma felére csökkent, ugyanakkor az elöljáróság tagja lett a körorvos is. A tanács hetente köteles volt ülésezni az önmaga által megállapított időpontban. 1903-ban a községi segédszemélyzet tagja volt a segédjegyző, a szülésznő, a halottkém és a vágóbiztos. A szolgaszemélyzet egy éjjeliőrrel nőtt. Raktári jegyzék 1. Képviselőtestületi jegyzőkönyv 2. Képviselőtestületi jegyzőkönyv (mutatóval) 3. Képviselőtestületi jegyzőkönyv (mutatóval) 4. Képviselőtestületi jegyzőkönyv 5. Képviselőtestületi jegyzőkönyv 6. Körlevelek, jegyzőkönyvek 7. Nem iktatott iratok Terjedelem: 6 kötet + 1 doboz = 0,33 ifm V-261 Nagyréde nagyközség iratai 1921-1944 Történeti áttekintés 1863-tól kezdve az egész korszakban a Gyöngyösi járáshoz tartozott. 1871-től 1950-ig nagyközség volt, 1895-től önálló anyakönyvi kerület. Lakossága 1869-ben 1769, 1880-ban 1745, 1890-ben 2009, 1900-ban 2104, 1910-ben 2446, 1920-ban 2594, 1930-ban 2748, 1941ben 2890 fő volt. A község 1885-ben 5969 kat. hold területet foglalt el, mely Nagyréde községet és Kisréde pusztát ölelte fel. A határban lévő lakott helyek Kisréde pusztán kívül a Luby, Vilmos, Róza, László és Kis tanya, a Margit major és a Kettős csárda voltak. Képviselőtestületének létszámát 1872-ben 20 főben határozták meg. Évente 4 rendes közgyűlést kellett tartania, mégpedig március, június, szeptember és december elsejét követő keddi napon. 1887-től a képviselőtestület 20 rendes és 6 póttagból állt. 1903-ban a póttagok számát négyre csökkentették. Ekkoriban a képviselőtestület évente két rendes ülést volt köteles tartani, az előző évi zárszámadást vizsgáló tavaszit februárban, a következő évi költségvetést tárgyalót pedig augusztusban. 1930-tól a szabályrendelet 20 rendes tagban szabályozta a képviselőtestület létszámát, póttagokat nem említettek. Az ülések időpontját nem határozták meg pontosan, csak annyit írtak róla, hogy a két kötelező ülés közül az egyiket a községi számadás, a másikat a költségvetés elfogadására kell tartani. Elöljárósága 1872-ben a bíróból, a törvénybíróból, a községi jegyzőből és hat tanácsosból állt. A bíró végezte a községi pénztárnok feladatait is. A községi szolgaszemélyzethez két kisbíró és egy postás tartozott. Az egyik kisbírót hadnagynak is nevezték. Az elöljáróság minden héten szombaton délelőtt köteles volt ülésezni. 1887-ben a tanács üléseinek időpontja nem változott, de annak tagja lett a közgyám és a körorvos is. A jegyző növekvő feladatainak 1903-1913 1914-1928 1929-1935 1935-1938 1938-1944 1835-1845 1941-1944
