Heves megye községeinek iratai 1808–1944(–1978) - A Heves Megyei Levéltár segédletei 11. (Eger, 2004)

A községek önkormányzata

99 segítésére segédjegyzőt is alkalmaztak. A szolgaszemélyzethez tartozó egyik kisbíró, amelyik a hadnagy elnevezést is viselte, a belrendőri feladatokat is ellátta. 1903-ban a tanácsosok száma négyre csökkent. A tanács annyi ülést volt köteles tartani, amennyit a községi ügyintézés szükségessé tett. A segédszemélyzethez tartozott a jegyzősegéd, a szülésznő, a halottkém, a vágóbiztos és a közmunkakezelő. A szolgaszemélyzet belrendőr tagja 1903-tól ellátta a községi kézbesítő feladatait is. A szolgaszemélyzethez számított még két éjjeliőr és egy községi mezőőr. 1930-ban a bíró feladatairól leválasztották a pénztár kezelését, és létrehozták a pénztárnoki tisztséget. A segédszemélyzet bővült egy írnokkal, a szolgaszemélyzet tagjai a kisbíró, a gyalogkézbesítő, a temetőőr, négy mezőőr, két éjjeliőr, egy csordás és egy kondás voltak. Raktári jegyzék 1. Iktatott iratok 1921,1929,1931,1935,1940, 1941-1944 Terjedelem: 1 doboz = 0,12 ifm V-262 Nagytálya nagyközség iratai 1936-1944 (-1950) Történeti áttekintés 1883-ig a Tarnai, azután az Egri járáshoz tartozott. 1871-től 1950-ig nagyközség volt, 1895-től önálló anyakönyvi kerület. Lakossága 1869-ben 862, 1880-ban 892, 1890-ben 903, 1900-ban 898, 1910-ben 926, 1920-ban 1014, 1930-ban 1013, 1941-ben 972 főt, területe 1887-ben 2287 kat. holdat tett ki. A belterületen kívül a Berki malom volt csak lakott. Képviselőtestülete 1872-ben 20 tagból állt. 1887-ben 4 póttaggal bővült. Évente két rendes ülést kellett tartania, mégpedig tavasszal és ősszel. 1903-tól a tavaszi ülést február, az őszit augusztusban írták elő. 1930-tól a képviselőtestület 20 rendes tagból állt, póttagokat nem említ a szabályrendelet. A tavaszi és az őszi ülés pontos időpontját sem határozták meg. A képviselőtestület szakbizottságai a gazdasági, az egészségügyi, a kulturális-szépészeti és a testnevelési bizottságok voltak. Elöljárósága 1872-ben a bíróból, a községi jegyzőből, a másod- vagy törvénybíróból, 4 tanácsbeliből és a közgyámból állt. A bíró végezte a pénztárnok feladatait is. A szolgaszemélyzet a kisbíróból és a belrendőrből állt. Az elöljáróság minden hét szombati napján volt köteles ülést tartani. 1887-ben a tanács tagja lett a körorvos is. 1903-tól a szabályrendelet szerint a segédszemélyzethez tartozott a szülésznő, a halottkém és a vágóbiztos. A szolgaszemélyzetet a hivatalszolga, két éjjeliőr és öt mezőőr alkotta. 1930-ban a községi elöljáróság tagja lett a községi állatorvos és a bírói tisztségtől önállósult pénztárnok is. Raktári jegyzék 1. Képviselőtestületi jegyzőkönyv (mutatóval) 1936-1950 Terjedelem: 1 kötet = 0,05 ifm