Heves megye községeinek iratai 1808–1944(–1978) - A Heves Megyei Levéltár segédletei 11. (Eger, 2004)

A községek önkormányzata

56 12. Mutatókönyv 13. Mutatókönyv 1943 1944-1946 Terjedelem: 9 kötet + 4 doboz = 0,79 ifm V-225 Egerszólát nagyközség iratai 1911-1944 Történeti áttekintés 1883-ig a Tarnai, 1883-tól pedig az Egri járáshoz tartozott. 1901 előtti hivatalos neve Szóláth. Az egész korszakban nagyközség volt, 1895-től önálló anyakönyvi kerület. Lakossága 1869-ben 1182, 1880-ban 1012, 1890-ben 1067, 1900-ban 1118, 1910-ben 1152, 1920-ban 1408, 1930-ban 1495, 1941-ben pedig 1538 fő volt. A község határa 4533 kat. holdra terjedt ki 1888-ban. Külterületi lakott helyei voltak: Bory tanya, Simonyi tanya, Egri Szőlőműves Rt. Szőlőtelepe, Ludvig tanya, Ruzsin tanya, Vécsey tanya, Kovács tanya, Farkaskőszem tanya, Batthy tanya, Beleznay tanya, Márton tanya, Kamravölgyi tanya, Rózsás dűlős tanyák, Brezovay tanya, Beöthy tanya, Nagy tanya és Dutka tanya. Képviselőtestülete 1878-tól 20 rendes és 8 póttagból állt. 1903-ban a póttagok számát 4 főben állapították meg. 1887-től a képviselőtestület négy rendes ülést volt köteles tartani évente, mégpedig március, június, szeptember és december első felében. 1903-ban a rendes ülések száma kettőre csökkent; a tavaszit februárban, az őszit pedig augusztusban tartották. 1930-ból ismerjük a képviselőtestület szakbizottságait is. Ezek: a gazdasági, az egészségügyi, a kulturális-szépészeti és az építésügyi bizottság. A község elöljáróságát 1878-ban a bíró, a jegyző, a törvénybíró, négy tanácsbeli (hites) és a közgyám alkotta. A bíró egyúttal ellátta a pénztárnok feladatait is. A szabályrendelet megemlítette a segédjegyzőt, a körorvost, a halottkémet és a szülésznőt, leírván feladataikat és fizetésüket is, de nem sorolta őket az elöljáróság tagjai közé. A szolgaszemélyzethez a hivatalszolga (kisbíró) és a belrendőr (gyaloghadnagy) tartozott. 1887-ben a községi körorvost már az elöljáróság tagjai közé számították. A segédszemélyzetet a segédjegyző, a kerületi kéményseprő, a szülésznő, a halottkém és a kézbesítő alkotta. A szolgaszemélyzethez tartozott a kisbíró (hivatalszolga), a belrendőr (gyaloghadnagy) mellett még két, illetve négy éjjeliőr. A bíró, a törvénybíró, a jegyző, a négy tanácsbeli, a közgyám és a körorvos, mint az elöljáróság tagjai legalább havonta egyszer kötelezően együtt tanácskoztak. 1903-ban a községi elöljáróság tagja lett a pénztárnok, akinek feladatai így leválasztódtak a bíró feladatairól. Megszűnt a segédjegyző tisztsége, ugyanakkor megjelent a segédszemélyzet tagjai közt a vágatási biztos. Csökkent a szolgaszemélyzet létszáma; csak a hivatalszolga és a belrendőr maradt meg, de úgy, hogy mindketten éjjeliőri és kézbesítési feladatokat is kaptak. Raktári jegyzék 1. Képviselőtestületi jegyzőkönyv 2. Képviselőtestületi jegyzőkönyv 3. Képviselőtestületi jegyzőkönyv 4. Iktatott iratok 1940, 1942-1943 1933 1934 1911-1916 1916-1927 1927-1931 5. Iktatókönyv 6. Iktatókönyv