Heves megye községeinek iratai 1808–1944(–1978) - A Heves Megyei Levéltár segédletei 11. (Eger, 2004)

A községek önkormányzata

57 7. Iktatókönyv 1935 8. Iktatókönyv 1936 9. Iktatókönyv 1937 10. Iktatókönyv 1938 11. Iktatókönyv 1940 12. Iktatókönyv 1944 13. Mutatókönyv 1941 14. Mutatókönyv 1942 15. Mutatókönyv 1944 16. Költségvetések 1930,1933-1934, 1936, 1939-1944 17. Számadási főkönyvek 1929-1930, 1932-1933, 1935-1937, 1944 18. Háztartási alap naplói 1929, 1941, 1943 19. Pénztári főnaplók 1926, 1928-1929, 1932-1933, 1936-1937,1941 Terjedelem: 15 kötet + 1 doboz + 3 csomó = 0,62 ifm V—227 Erk nagyközség iratai 1884-1944 (-1960) Történeti áttekintés 1883-ig a Tarnai, 1883-tól pedig a Hevesi járáshoz tartozott. 1901 előtti hivatalos neve Tarna-Erk. Az 1872. március 5-i szervezési szabályrendelet szerint kisközség, amely Zaránk községgel együtt körjegyzőt tart. 1874-től már mint nagyközség önállóan intézte ügyeit, s ezt a státusát 1950-ig megtartotta. 1895-től önálló anyakönyvi kerület. Lakossága 1869-ben 1061, 1880-ban 1127, 1890-ben 1156, 1900-ban 1328, 1910-ben 1568, 1920-ban 1704, 1930-ban 1784, 1941-ben pedig 1656 fő volt. A község határának területe 1889-ben 3768 kat. holdat tett ki. 1931-ben a község belterületén 308, külterületén 118 lakóház volt. 1872-ben a képviselőtestület tagjainak számát 16 főben határozták meg, mely testület évente kétszer, mégpedig február és november első hetében volt köteles rendes ülést tartani. 1887-ben képviselőtestülete 20 rendes és 4 póttagból állt, mely évi két rendes ülését március és szeptember hónapban tartotta. 1931-ben a képviselőtestület 20 főből állt. 1872-ben a község elöljárósága a községi bíróból, aki egyúttal a pénztárnoki teendőket is ellátta, a helyettes vagy törvénybíróból, a négy tanácsbeliből, a körjegyzőből és a közgyámból állt. Az elöljáróság munkáját segítette a kisbíró (hivatalszolga) és a belrendőr (hadnagy). 1874-től az önkormányzat önállóan alkalmazott jegyzőt. 1887-ben már említették a körorvost, mint az elöljáróság, a halottkémet és a szülésznőt, mint a segédszemélyzet tagját. Az elöljáróság kéthetenként köteles volt rendes tanácsülést tartani. 1903-ban a segédszemélyzet tagja lett a vágóbiztos is. 1931-ben az elöljáróságba került egy pénztáros is, az esküdtek száma pedig hatra nőtt. Raktári jegyzék 1. Képviselőtestületi jegyzőkönyv 1941-1960