Heves megye községeinek iratai 1808–1944(–1978) - A Heves Megyei Levéltár segédletei 11. (Eger, 2004)
A községek önkormányzata
47 képviselőtestület tavaszi ülésének időpontja márciusra változott, az őszit továbbra is augusztusban tartották. Elöljárósága 1872-ben a bíróból, a körjegyzőből, a törvénybíróból, két tanácsbeliből és a közgyámból állt. A pénztárnok feladatait a törvénybíró látta el. A községi szolgaszemélyzethez a kisbíró (polgár, tizedes) tartozott. 1887-től a pénztárnok feladatait a bíró látta el, s az elöljáróság kiegészült a körorvossal. A segédszemélyzet a segédjegyzőből, a szülésznőből, a halottkémből és a belrendőrből állt. A segédjegyző ellátta a községi kézbesítő és az adóvégrehajtó feladatait is. A szolgaszemélyzet a kisbíróból, a községi levélhordóból és két, esetleg több kirendelt éjjeliőrből állt. 1922-től a tanácsosok száma négyre nőtt. A segédszemélyzet kiegészült egy írnokkal, aki egyúttal a végrehajtó feladatait is ellátta, valamint a vágóbiztossal. A szolgaszemélyzethez kerültek a rendőrön kívül a nyáron alkalmazott mezei őrök. 1923-tól a községi elöljáróság bővült egy adóügyi jegyzővel. 1931től a pénztárkezelési feladatokat külön pénztárnok látta el. Raktári jegyzék 1906-1932 1932-1937 1937-1944 1907-1948 1898-1944 Terjedelem: 5 kötet = 0,12 ifm 1. Képviselőtestületi jegyzőkönyv 2. Képviselőtestületi jegyzőkönyv 3. Képviselőtestületi jegyzőkönyv 4. Nyilvántartás a szolgálati cselédkönyvekről 5. Nyilvántartás a munkásigazolványokról V-218 Domoszló nagyközség iratai 1914-1944 (-1961) Történeti áttekintés 1883-ig a Tarnai, akkortól a Gyöngyösi járáshoz tartozott. 1950-ig nagyközség, 1895től önálló anyakönyvi kerület. Lakossága 1869-ben 1951, 1880-ban 1742, 1890-ben 1985, 1900-ban 2150, 1910-ben 2391, 1920-ban 2586, 1930-ban 2620, 1941-ben 2655 főt, területe 1887-ben 7359 kat. holdat tett ki. Képviselőtestülete 1872-ben 20 tagból állt. Minden évben köteles volt március 20-án és november 30-án nyilvános közgyűlést tartani. 1887-től a képviselőtestület 20 rendes és 4 póttagból állt. Rendes közgyűlést ekkor is kettőt írtak elő, mégpedig a zárszámadási közgyűlést március első felében, a következő évi költségvetést megtárgyaló közgyűlést pedig szeptember első felében kellett megtartaniuk. 1903-ban a képviselőtestület létszáma nem változott. Rendes üléseit ettől kezdve február második felében és augusztus második felében kellett tartania. Elöljárósága 1872-ben a bíróból, aki a pénztárnoki feladatokat is ellátta, a másod- vagy törvénybíróból, 8 tanácsosból, a jegyzőből és a közgyámból állt. A szolgaszemélyzethez tartozott a hivatalszolga vagy kisbíró és a belrendőr, akit községi gyaloghadnagynak is neveztek. 1887-ben az elöljáróság a körorvossal bővült, és a segédszemélyzethez a szülésznő és a halottkém tartozott. A tanács minden hónapban köteles volt legalább egy rendes ülést tartani. 1903-ban a szabályrendelet mindezeket hasonlóképpen írta elő.
