Heves megye községeinek iratai 1808–1944(–1978) - A Heves Megyei Levéltár segédletei 11. (Eger, 2004)
A községek önkormányzata
48 Raktári jegyzék 1. Képviselőtestületi jegyzőkönyv 1914-1922 2. Képviselőtestületi jegyzőkönyv 1922-1926 3. Képviselőtestületi jegyzőkönyv 1926-1929 4. Képviselőtestületi jegyzőkönyv 1929-1937 5. Hegyközségi közgyűlési jegyzőkönyv 1939-1949 6. Költségvetés 1944 7. Hegyközségi pénztárnapló 1940-1961 Terjedelem: 7 kötet = 0,20 ifm V-219 Dormánd nagyközség iratai 1865-1944 (-1950) Történeti áttekintés 1883-ig a Tarnai, akkortól az Egri járáshoz tartozott. 1924. május 20-ig kisközség, mely Besenyőtelek nagyközséghez mint székhelytelepüléshez volt beosztva. Az 1903. szeptember 12-én elfogadott szabályrendelet a község helyzetéről a következőket írja: „Dormánd község, tekintettel azon körülményre, hogy a körülötte fekvő községek között más kisközség nincs, körjegyzőséggé nem alakulhat, hanem csatlakozik a hozzá legközelebb fekvő Besenyőtelek nagyközséghez és mindennemű hivatalos ügykezelést a besenyőtelki jegyzővel kívánja végeztetni, aki hetenként kétszer, úgymint kedden és pénteken délelőtt tartozik a községben megjelenni. Dormánd képviselőtestülete kijelentette, hogy a fenti tény Besenyőtelek nagyközségi jellegét nem érinti, és a jegyző-választásba belefolyni nem óhajt." 7 Dormánd 1924. május 20-tól önállósult és nagyközség lett. Lakossága 1869-ben 922, 1880-ban 958, 1880-ban 887, 1890-ben 892, 1900-ban pedig 1002, 1910-ben 1065, 1920-ban 1095, 1930ban 1169, 1941-ben 1419 fő volt. A község területe 2129 kat. holdra terjedt ki (1887). Képviselőtestülete 1887-ben 10 tagból állt. Rendes közgyűléseit minden évben március, június, szeptember és december hónap első felében volt köteles megtartani. A tavaszi márciusi ülésen a számadásvizsgálatokat, a szeptemberi ülésen pedig a következő évi költségelőirányzatokat kellett megtárgyalniuk. 1903-ban a képviselőtestület 16 rendes és 4 póttagból állt. Rendes ülést február és augusztus hónapban tartottak, az előbbi a számadásvizsgálatokkal foglalkozott, az utóbbi pedig a következő évi költségvetéssel. Elöljárósága 1887-ben a bíróból, a körjegyzőből, a törvénybíróból, a körorvosból, a közgyámból és négy tanácsbeliből állt. Ezek munkáját a mellék- és a szolgaszemélyzet segítette. A mellékszemélyzethez tartozott a szülésznő, a halottkém és a községi postás. A szolgaszemélyzet feladatát a nyári éjjeliőr és a kisbíró látta el, aki egyúttal belrendőri és hivatalszolgai feladatokat is végzett. Rendes ülést legalább havonta egyszer köteles volt tartani a tanács, de egyébként a szükségletnek megfelelően ülésezett. 1903-ban a községi bíró a pénztárnok feladatát is végezte. A mellék- vagy segédszemélyzet kiegészült egy vágóbiztossal, a szolgaszemélyzet őrzési feladatait pedig ekkor már két személy, az éjjeliőr és a mezőőr végezte. 7 HMLIV-413/10. Dormánd község 1903. szept. 12-i szabályrendelete.
