Heves megye községeinek iratai 1808–1944(–1978) - A Heves Megyei Levéltár segédletei 11. (Eger, 2004)
A községek önkormányzata
44 A rendes közgyűlések számát évi kettőre csökkentette, a számadások vizsgálatát márciusban, az új költségvetés megtárgyalását szeptemberben rendelte el. 1903-ban módosították a két rendes közgyűlés időpontját, mégpedig úgy, hogy a tavaszi ülést ettől kezdve februárban, az őszit pedig augusztusban kellett tartani. 1931-től a képviselőtestület változatlanul 10 rendes tagból állt, mely létszám 1945-ig nem változott. Elöljárósága 1872-től a bíróból, a törvénybíróból, két tanácsnokból és a körjegyzőből állt. A bíró egyúttal a pénztárnoki feladatokat is ellátta. A szolgaszemélyzethez tartozott a polgári hadnagy és a kisbíró. Az elöljáróság, a közgyűlésekre kitűzött határnapok kivételével, minden héten szerdai napon rendes ülést volt köteles tartani délután 3-tól 6 óráig. 1887-ben az elöljáróság a közgyámmal és a körorvossal bővült. A segéd- és mellékszemélyzethez a segédjegyző, a halottkém és a szülésznő tartozott. A szolgaszemélyzet tagja volt ekkor a kisbíró mellett az éjjeliőr. 1903-ban a segédszemélyzet bővült egy vágóbiztossal, a szolgaszemélyzet pedig mezei őrökkel. Raktári jegyzék 1. Képviselőtestületi jegyzőkönyv 1940-1949 Terjedelem: 1 kötet = 0,03 ifm V-215 Csány nagyközség iratai 1889-1944 (-1950) Történeti áttekintés 1883-ig a Gyöngyösi, akkortól a Hatvani járáshoz tartozott. 1950-ig nagyközség, s 1895-től önálló anyakönyvi kerület. Lakossága 1869-ben 3040, 1880-ban 3307, 1890-ben 3692, 1900-ban 3796, 1910-ben 4438, 1920-ban pedig 4432, 1930-ban 4505, 1941-ben 3986 fő volt. A község területe 1885-ben 8323 kat. holdra terjedt ki. Külterületi lakott helye 1931ben 72 tanya volt. Képviselőtestülete 1872-ben 30 tagból állt. Évente négy rendes ülést kellett tartaniuk, mégpedig február, május, augusztus és november első napján. 1887-től a képviselőtestület létszáma 34 rendes és 8 póttagra nőtt. Évente két rendes ülést kellett tartaniuk, a tavaszi ülést legkésőbb március, az őszit szeptember első felében. 1903-tól a képviselőtestület 38 rendes és 10 póttagból állt. Az évente kötelező két rendes ülés időpontja februárra és augusztusra változott. 1931-től a képviselőtestület 40 főből állt, de póttagokról ekkor külön nem tettek említést. Továbbra is évente két ülést voltak kötelesek tartani, tavasszal és ősszel, a megyegyűlést megelőzve legalább egy hónappal. A képviselőtestületnek gazdasági, egészségügyi, kulturális-szépészeti bizottsága volt. Elöljárósága 1872-ben a bíróból, a helyettes bíróból, 6 tanácsosból, a jegyzőből és a közgyámból állt. A szolgaszemélyzethez 1 hadnagy (belrendőr), valamint nyári időszakban 2, téli időszakban 1 „polgár" tartozott. A tanács minden héten szombati napokon köteles volt ülést tartani. 1887-től tanácsülést havonta egyszer kellett tartaniuk és a tanácsosok száma ötre csökkent, kibővült viszont az elöljáróság a pénztárnokkal és a községi orvossal. A segédszemélyzetet a segédjegyző, 2 szülésznő, a halottkém alkotta, és ekkor ide számították a belrendőrt is. A szolgaszemélyzet 2 községi szolgából (kisbíró vagy polgár) állt. 1903-ban az elöljáróság létszáma nem változott, a községi segédszemélyzet viszont egy vágóbiztossal
