Heves megye községeinek iratai 1808–1944(–1978) - A Heves Megyei Levéltár segédletei 11. (Eger, 2004)

A községek önkormányzata

45 bővült. A szolgaszemélyzetet 1 rendőr, 1 kézbesítő, 1 hivatalszolga, 4 éjjeliőr és 2 mezőőr alkotta. 1931-ben az elöljáróság tagja lett az adóügyi jegyző, és a jegyzőt főjegyzőnek kezdték nevezni. Raktári jegyzék 1. Képviselőtestületi jegyzőkönyv 1889-1900 2. Képviselőtestületi jegyzőkönyv 1900-1907 3. Képviselőtestületi jegyzőkönyv 1907-1916 4. Képviselőtestületi jegyzőkönyv 1916-1925 5. Nyilvántartások 1. Gőzkazánokról 1897-1931 2. Egyletekről, kaszinókról 1898-1947 3. Pásztorokról 1904-1914 4. Kiadott cselédkönyvekről 1913-1950 5. Mozgófénykép üzemi engedélyekről 1941 Terjedelem: 4 kötet + 1 doboz = 0,23 ifm V-217 Detki körjegyzőség V-217/a Detk kisközség iratai 1881-1944 (-1949) Történeti áttekintés 1883-ig a Tarnai, akkortól a Gyöngyösi járáshoz tartozott. Kisközség, mely 1950-ig körjegyzőségi székhely volt. Hozzá tartozott Hevesugra és 1922-ig Ludas kisközség. Ez utóbbi 1922-ben kivált a körjegyzőségből és nagyközség lett. 1895-től önálló anyakönyvi kerület, melyhez hozzátartozott időszakunkban Hevesugra, 1922. június 30-ig Ludas is. Lakossága 1869-ben 1221, 1880-ban 1071, 1890-ben 1484, 1900-ban 1647, 1910-ben 1754, 1920-ban 1791, 1930-ban 1795, 1941-ben 1860 fő volt. A község határának terjedelme 1886ban 4880 kat. holdat tett ki. Külterületi lakott helyei voltak: Tarnóca puszta, Kistarnóca puszta, Középsziget puszta, Alsósziget puszta, Rozmaring tanya és a Kompoltiak tanyája. Képviselőtestülete 1871-ben 14 rendes és 2 póttagból, 1887-ben 12 rendes és 2 póttagból, 1924-ben ismét 14 rendes és 2 póttagból, 1931-ben pedig 14 rendes tagból állt. 1887-től két rendes ülést volt köteles tartani, mégpedig a tavaszit, ami az előző évi zárszámadást vizsgálta, márciusban, az őszit, ami a következő évi költségvetést tárgyalta, szeptemberben kellett megtartani. Az ülések időpontja 1924-ben úgy változott, hogy a tavaszit már februárban megtartották. 1931-ben ez márciusi és augusztusi ülésre változott. Elöljárósága 1871-ben a bíróból, a körjegyzőből, a törvénybíróból, ki egyszersmind a pénztárnok teendőit is köteles volt végezni, két tanácsbeliből és a közgyámból állt. A község szolgaszemélyzetét egy kisbíró és a belrendőr vagy hadnagy alkotta. 1887-től a bíró látta el a pénztárnok teendőit is, és a körorvos is az elöljáróság tagja lett. A segéd-, illetve mellékszemélyzethez tartozott a segédjegyző, a községi szülésznő, a halottkém, s ekkor ide