Heves megye községeinek iratai 1808–1944(–1978) - A Heves Megyei Levéltár segédletei 11. (Eger, 2004)

A községek önkormányzata

33 3. Tanítói lakás építése 4. Marha- és lólevél 5. Biztosítások 6. Jegyzék a bábák által bejelentett szülésekről 7. Iparlajstrom 12. Nem iktatott iratok 1. Adóösszeírás 2. Levente Egyesület iratai Terjedelem: 6 kötet + 6 doboz = 1,00 ifm V-208 Bátori körjegyzőség V-208/a Bátor kisközség iratai 1879-1944(-1951) Történeti áttekintés 1883-ig a Mátrai, attól kezdve a Pétervásárai járáshoz tartozott. 1950-ig kisközség, mely egyúttal körjegyzőségi székhely is volt. A körjegyzőséghez tartozott Egerbocs és Hevesaranyos kisközség. 1895-től önálló anyakönyvi kerület volt. Lakossága 1869-ben 676, 1880-ban 515, 1890-ben 624, 1900-ban 674, 1910-ben 767, 1920-ban 821, 1930-ban 859, 1941-ben 836 főt számlált. A község területe 1887-ben 4756 kat. holdat foglalt el úgy, hogy hozzá tartozott Kisbátor puszta és Nagyaszó tanya. Képviselőtestülete 1872-től 10 főből állt, akik mellé 1887-ben két póttag került. 1903tól rendes tagjainak száma 12, a póttagok száma pedig 4 lett. 1872-ben a rendes közgyűléseket a következőképpen határozták meg: „az előző évi számadás megvizsgálására február hónap első vasárnapja, jövő évi költségvetés megállapítása végett november hó első vasárnapjának délutáni 3 órája, ezen kívül április június, augusztus és október hónapok első vasárnap délutáni 3 órája állapíttatik meg". 1887-ben minden évben, 1903-ban pedig 2 közgyűlés tartását tették kötelezővé. Ez utóbbi két ülés időpontjának a február és az augusztus hónapokat adják meg. 1872-ben az elöljáróság a bíróból, a körjegyzőből, a helyettes vagy törvénybíróból és négy tanácsnokból állt. Mivel a közgyámságot senki nem akarta elvállalni a faluból, ezért a szabályrendelet úgy határozott, hogy annak feladatait az egyik tanácsnokra kell bízni. Tanácsülést minden héten kellett tartani. A nyári hónapokban vasárnap, téli hónapokban a keddi napokon délután 3 órától 6 óráig. Kivételt képeztek azok a napok, amelyeken a képviselőtestület ülésezett. Kisegítő személy volt a tanács mellett a polgári hadnagy és a kisbíró. 1887-ben a tanácsnokok számát kettőre csökkentették, sikerült létrehozni a közgyám tisztségét, és megjelent a körorvos is, mint az elöljáróság tagja. A körjegyző munkáját segédjegyző segítette. A segédszemélyzethez tartoztak a halottkém, a mezőbíró és a szülésznő. A tanácsülések száma csökkent az előző időszakhoz képest, s ettől kezdve minden hónap első vasárnapjának délutánján voltak kötelesek tartani. 1903-tól a tanács tagjai továbbra is havonta egy ülést kötelesek tartani, de ennek időpontját már nem határozták meg. A segédszemélyzetet a segédjegyző, az írnok, a szülésznő, a halottkém és a vágóbiztos 1942-1943 1887 1935 1896-1906 1902-1971 1852-1855, 1865? 1923-1948