Heves megye községeinek iratai 1808–1944(–1978) - A Heves Megyei Levéltár segédletei 11. (Eger, 2004)

A községek önkormányzata

34 alkotta. A szolgaszemélyzethez a kisbíró vagy irodaszolga, az éjjeliőrök és a mezőőrök tartoztak. Raktári jegyzék Díszközgyülési jegyzőkönyv 1896 Képviselőtestületi jegyzőkönyv 1907, 1915-1926 Képviselőtestületi jegyzőkönyv 1926-1945 Nem iktatott iratok 1. írnoki állás szervezése 1929 2. Canonica visitatio szerinti egyházi és iskolai járandóságok okmányai 1929 3. Önkéntes Tűzoltótestület iratai 1937-1942 4. Adattár 1932 Nyilvántartások 5. Siketnémákról és bárgyúakról 1907-1942 6. Mezőőrökről 1908-1948 7. Elmebetegekről 1907-1943 8. Feltételesen szabadlábra bocsátottakról 1912-1946 9. Rovott életüekről 1912-1948 10. Község területén levő közutakról 1929-1943 11. Őrizetbe vett bűnjelekről 1935-1949 12. Új építkezésekről 1930-1950 13. Gazdasági szerződést aláírt munkásokról 1934-1951 14. Törzskönyv gondnokoltakról és gyámoltakról 1879-1950 15. Névjegyzék gyámság alatt állókról 1903-1950 16. Házadó kivetési lajstrom 1944-1946 17. Körjegyzőségi közös számadási főkönyv 1944 Terjedelem: 2 kötet + 1 doboz = 0,22 ifm V-208/b Egerbocs kisközség iratai 1920-1937 Történeti áttekintés 1883-ig a Mátrai, attól kezdve a Pétervásárai járáshoz tartozott. 1901 előtti hivatalos neve Bocs. Kisközség volt, s a bátori körjegyzőséghez tartozott Hevesaranyossal együtt. 1895-től a bátori anyakönyvi területhez tartozott. Lakossága 1869-ben 783, 1880-ban 701, 1890-ben pedig 778, 1900-ban 816, 1910-ben 878, 1920-ban 940, 1930-ban 1000, 1941-ben 999 fő volt. A község területe 2775 kat. holdat tett ki (1888). Hozzá tartozott Butaj puszta egy része is. Képviselőtestülete 1887-ben 10 rendes és 2 póttagból állt. A képviselőtestület minden negyedévben a megyegyülés előtt egy hónappal köteles volt ülést tartani. A tavaszi közgyűlésen az előző évi számadásokat, az őszin a következő évi költségvetést tárgyalták. 1903-től a képviselőtestület rendes tagjainak száma 12-re, a póttagok száma 4-re nőtt. Tavaszi üléseit