Heves megye községeinek iratai 1808–1944(–1978) - A Heves Megyei Levéltár segédletei 11. (Eger, 2004)

A községek önkormányzata

29 V-204/c Andornaktálya nagyközség iratai 1941-1944 (-1947) Történeti áttekintés Borsod megye Egri járásához tartozott. Andornak és Kistálya egyesítéséből jött létre, 1939. március 3-tól ideiglenesen, szeptember 27-től pedig véglegesen megtörtént, Andornaktálya néven. Az egyesítéstől kezdve nagyközség volt, 1939. május l-jétől önálló anyakönyvi kerület. Lakossága 1941-ben 2350 fő, területe az egyesítés után 2892 kat. hold volt. Raktári jegyzék 1. Iktatott iratok 2. Nem iktatott iratok 1. Költségvetés 2. Költségvetés 3. Pénztári főnapló 4. Pénztári főnapló 5. Pénztári napló 6. Pénztári napló 7. Nyilvántartás egyesületekről és intézetekről Terjedelem: 1 kötet + 1 doboz = 0,16 ifm V-205 Apc nagyközség iratai 1891-1943 Történeti áttekintés 1883-ig a Gyöngyösi, illetve a Gyöngyösi-pásztói, azután a Hatvani járáshoz tartozott. 1886-ig mezőváros, 1886-tól nagyközség volt, 1895-től önálló anyakönyvi kerület. Lakossága 1869-ben 1293, 1880-ban 1346, 1890-ben 1767, 1900-ban 2071, 1910-ben 2287, 1920-ban 2445, 1930-ban 2946, 1941-ben 2973 főből állt. A község területe 1886-ban 3549 kat. hold volt, melyhez hozzátartozott az Apc-szántói állomás, a Borház, az Erdei major, a Kőbányatelep, a Külsőmajor és a Túlsó major. Képviselőtestületét 1872-ben 20 fő, 1887-ben 20 rendes és 6 póttag, 1923-tól pedig 26 rendes tag alkotta. A képviselőtestület 1872-től évi négy rendes közgyűlést volt köteles tartani, mégpedig február, május, augusztus és november első napjaiban. A februári ülés az előző évi számadások vizsgálatával, míg a novemberi a következő évi költségvetés elkészítésével foglalkozott. A községi elöljáróságot 1872-ben a bíró - aki egyúttal a községi pénztárnokságot is ellátta -, a törvénybíró, hat tanácsos, a jegyző és a közgyám alkotta. A községi elöljáróság munkáját segítette a szolgaszemélyzet, melyet a hadnagy és két éjjeliőr alkotott. Az elöljáróság minden hét pénteki napján köteles volt rendes ülést tartani. 1887-től az elöljáróságot a bíró (egyúttal pénztáros is), a helyettes vagy törvénybíró, négy tanácsos, a jegyző, a körorvos 1943 7-977. 1943 1945 1943 1943 1944 1944 1930-1947