Heves megye községeinek iratai 1808–1944(–1978) - A Heves Megyei Levéltár segédletei 11. (Eger, 2004)

A községek önkormányzata

30 és a közgyám alkotta. Segédszemélyként alkalmazták a szülésznőt, míg a szolgaszemélyzet a kisbíróval bővült. A tanácsülések rendje annyiban változott, hogy minden hónapban legalább egy ülést kötelesek voltak tartani. 1903-tól a bíró tehermentesítésével önálló pénztárnokot alkalmaztak. A segédszemélyzetet a segédjegyző, a szülésznő, a vágóbiztos és a faiskola kezelője képezte. A szolgaszemélyzet a belrendőrből, aki egyszersmind községi végrehajtó és kézbesítő is volt, hivatalszolgából, éjjeliőrökből és mezőőrökből állt. 1923-ban a bíró mellett az elöljáróság tagja volt a főjegyző, az adóügyi jegyző, a törvénybíró, a hat tanácsbeli, a közgyám, a pénztárnok és a körorvos. A segédszemélyzetből az elöljáróságba került segédjegyző helyén községi írnokot alkalmaztak. Raktári jegyzék 1. Képviselőtestületi jegyzőkönyv 1891-1898 2. Képviselőtestületi jegyzőkönyv 1899-1906 3. Képviselőtestületi jegyzőkönyv 1907-1912 4. Képviselőtestületi jegyzőkönyv 1912-1915 5. Képviselőtestületi jegyzőkönyv 1916-1920 6. Képviselőtestületi jegyzőkönyv 1921-1926 7. Képviselőtestületi jegyzőkönyv 1927-1930 8. Képviselőtestületi jegyzőkönyv 1935-1941 9. Képviselőtestületi jegyzőkönyvek kivonatai 1935-1941 10. Iktatott iratok 1938-1943 11. Iktatókönyv 1931 12. Mutatókönyv 1938 13. Községi szabályrendeletek 1906-1939 Terjedelem: 11 kötet + 2 doboz = 0,69 ifm V-206 Átány nagyközség iratai 1887-1944 (-1952) Történeti áttekintés 1883-ig a Tarnai, majd a Hevesi járáshoz tartozott. Egész korszakunkban nagyközség volt, 1895-től önálló anyakönyvi kerület. Lakossága 1869-ben 2783, 1880-ban 2603, 1890ben 2829, 1900-ban pedig 2933, 1910-ben 2814, 1920-ban 2812, 1930-ban 3094, 1941-ben pedig 3011 fő volt. A község területe 9171 kat. holdat foglalt el a hozzá tartozó Szárazbő pusztával együtt (1886). Képviselőtestületének létszámát 1872-ben a község szabályrendelete 40 főben állapította meg. Ez 1886-ban 26 rendes és 4 póttagra változott, fele részben virilis, fele részben választott tagokkal. 1904. április 22-től a képviselőtestület tagjainak száma 28 rendes és 4 póttagra nőtt. 1872-től rendes ülést évente kétszer kellett tartaniuk, mégpedig tavasszal február első hetében, ősszel pedig november első hetében. A rendes ülések időpontja 1886-tól márciusi, illetve szeptemberi időpontra változott. 1904-től a tavaszi ülést február-március során, az őszit pedig július-augusztusban kellett megtartani. A község elöljárósága 1872-ben a bíróból, a helyettes vagy törvénybíróból, nyolc tanácsbeliből, a jegyzőből és a közgyámból állt. A bíró ellátta a pénztámoki feladatokat is. Az