Heves megye községeinek iratai 1808–1944(–1978) - A Heves Megyei Levéltár segédletei 11. (Eger, 2004)

A községek önkormányzata

102 13. 1. Szolgálati helyükről elmenekült tisztviselők névsora 2. Autók és motorkerékpárok összeírása 3. Általános tárgyú jegyzőkönyv 4. Pénztári főnapló 5. Költségvetések 1945 1945 1858 1944 1937-1944 Terjedelem: 12 kötet + 1 doboz = 0,42 ifm Lásd még: XXII-364 fond 9. r.sz. V-266 Párád nagyközség iratai 1890-1944 (-1950) Történeti áttekintés 1883-ig a Mátrai, akkortól a Pétervásárai járáshoz tartozott. 1871-től 1921-ig kisközség, a parádi körjegyzőség székhelye volt, melyhez Bodony kisközség tartozott. 1922-től önálló nagyközség lett. 1895-től önálló anyakönyvi kerület. Lakossága 1869-ben 1713, 1880-ban 1639, 1890-ben 2035, 1900-ban 2227, 1910-ben 2348, 1920-ban 2359, 1930-ban 2427, 1941ben 2715 fő volt. Határának területe 1887-ben 7236 kat. holdra terjedt ki. A községhez tartozó lakott helyek voltak a belterületen kívül: Óhuta, Üveghuta, Cseviceforrás, Párád gyógyfürdő telepek, Sándorrét és Fényes puszták, Hagymás, Disznókő, Méhészkert és Somhegy. Képviselőtestülete 1872-ben 16 főből állt. Évente két rendes ülést kellett tartaniuk: a tavaszit, mely az előző évi zárszámadást vizsgálta február első hétfőjén, valamint az őszit, mely a következő évi költségvetést tárgyalta november első hétfőjén. 1887-ben képviselőtestülete 4 póttaggal kiegészült. 1922-től a képviselőtestület 24 főre gyarapodott. Elöljárósága 1872-ben a bíróból, a törvénybíróból, két rendes tanácsosból és a körjegyzőből állt. A bíró végezte az adószedő és a pénztárnok feladatait is, az egyik tanácsnok pedig a községi közgyám munkáját. A szolgaszemélyzethez a kisbíró és a polgári hadnagy tartozott. A tanács minden hét szombati napján köteles volt rendes ülést tartani. 1887-től a közgyám önálló tisztséggé vált. Ugyanakkor a segédszemélyzet a segédjegyzőből, a halottkémből és a polgári hadnagyból állt. A szolgaszemélyzet tagja lett a kisbírón kívül a postás, a községi kerülő és az éjjeliőr. A tanácsülések rendje annyiban változott, hogy minden zárszámadást és költségvetést tárgyaló képviselőtestületi ülés előtt kötelesek voltak megtárgyalni mind a beterjesztett zárszámadást, mind a költségvetés tervezetét. Ezen a két ülésen kívül annyi tanácsülést kellett tartani, amennyit a község ügyei szükségessé tettek. 1922-től az elöljáróság a bíróból, a törvénybíróból, két tanácsosból, a közgyámból, a pénztárosból, a körorvosból és a községi jegyzőből állt. A segédszemélyzet tagja a községi szülésznő, a vágóbiztos, a halottkém és 3 kézbesítő volt. A szolgaszemélyzetet a községi rendőr, a kisbíró (hivatalszolga) és egy éjjeliőr alkotta. Raktári jegyzék 1. Képviselőtestületi jegyzőkönyv 2. Képviselőtestületi jegyzőkönyv 3. Képviselőtestületi jegyzőkönyv 4. Képviselőtestületi jegyzőkönyv 1890-1905 1906-1912 1912-1917 1917-1923