Heves megye községeinek iratai 1808–1944(–1978) - A Heves Megyei Levéltár segédletei 11. (Eger, 2004)

A községek önkormányzata

103 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 1. 2. 3. 4. 5. Képviselőtestületi jegyzőkönyv Képviselőtestületi jegyzőkönyv Képviselőtestületi jegyzőkönyv Képviselőtestületi jegyzőkönyv Képviselőtestületi jegyzőkönyv Képviselőtestületi jegyzőkönyv Képviselőtestületi jegyzőkönyv Iktatott iratok Iktatott iratok Nem iktatott iratok Iktatókönyv Iktatókönyv Mutatókönyv Legeltetési társulat jegyzőkönyve Összeírási lajstromok az 1865 és 1919 között születettekről (sorozáshoz) Nyilvántartások Tisztekről Cseléd- és munkakönyvekről Tüzesetekről Nyilvántartások jegyzéke 1923-1925 1925-1928 1928-1930 1931-1934 1934-1938 1938-1942 1942-1950 1920-1939 1940-1944 1929-1944 1943 1944 1944 1930-1947 1895-1939 1895-1899 1938-1944 1899-1949 1927-1948 Terjedelem: 15 kötet + 3 doboz = 0,72 ifm V-268 Pély nagyközség iratai 1939-1944(-1946) Történeti áttekintés 1863-1870 között a Tiszai, 1870-1883 között a Tarnai, 1883-tól a Hevesi járáshoz tartozott. 1871-től önálló nagyközség volt, 1895-től önálló anyakönyvi kerület. Lakossága 1869-ben 1950, 1880-ban 2200, 1890-ben 2604, 1900-ban 2772, 1910-ben 2895, 1920-ban 2894, 1930-ban 2871, 1941-ben 2715 főt, a község területe 1886-ban 11494 kat. holdat tett ki. Képviselőtestületének létszámát az 1872. április 18-i keltezésű szabályrendeletben 30 főben fogalmazták meg. Ezt módositotta 1872. augusztus 13-án a megyei közigazgatási szakosztály észrevétele alapján 20 főre a község képviselőtestülete. Évi rendes közgyűléseinek időpontját február és november első hetében határozták meg. 1887-ben a képviselőtestület létszáma 4 póttaggal nőtt. Évi rendes közgyűléseit legkésőbb március és szeptember első felében meg kellett tartani. A képviselőtestület rendes tagjainak száma 1903-ban 24 főre nőtt, a póttagok száma nem változott. Elöljárósága 1872-ben a bíróból, a törvénybíróból, a jegyzőből, nyolc tanácsbeliből és a közgyámból állt. A bíró látta el a pénztárnok feladatait is. Szolgaszemélyzetét a két kisbíró és egy belrendőr (hadnagy) képezte. A tanács létszáma 1887-ben a körorvossal gyarapodott. A segédszemélyzet a segédjegyzőből, a községi végrehajtóból, a szülésznőből és a halottkémből állt. A szolgaszemélyzet egy kisbíróból és a belrendőrből állt. 1903-ban a pénzkezelést különválasztották a bíró feladataitól és létrehozták a pénztárnok tisztségét. A segédszemélyzet