Heves megye községeinek iratai 1808–1944(–1978) - A Heves Megyei Levéltár segédletei 11. (Eger, 2004)

A községek önkormányzata

100 V-263 Noszvaj nagyközség iratai 1927-1944 (-1949) Történeti áttekintés 1909-ig Borsod megye Egri, 1909-től Mezőkövesdi járásához tartozott mint önálló nagyközség. Heves megye Egri járásához csak 1950. február l-jével került át. 1895-től önálló anyakönyvi kerület. Lakossága 1869-ben 1478, 1880-ban 1381, 1890-ben 1444, 1900-ban 1483, 1910-ben 1576, 1920-ban 1613, 1930-ban 1749, 1941-ben 1811 fő volt. A község határa 1920-ban 3273 kat. holdra terjedt ki. A képviselőtestület 1907-ben 20 rendes és 6 póttagból állt, a legtöbb adót fizetők közül 10 rendes és 3 póttag volt, a másik 10 rendes és 3 póttag választott volt. Evenként két rendes közgyűlést tartottak, mégpedig tavasszal és ősszel. Elöljárósága 1907-ben a bíróból, a helyettes vagy törvénybíróból, a jegyzőből, a pénztárnokból, a közgyámból, a körorvosból és nyolc tanácsosból állt. Az elöljáróság segédszemélyzetét a szülésznő, a halottkém és az útfelügyelő alkotta. Szolgaszemélyzete egy éjjeliőrből és két mezőőrből állt. Raktári jegyzék 1. 1. Képviselőtestületi jegyzőkönyv (mutatóval) 1932-1939 2. Iktatott iratok 1940, 1942, 1944 3. Költségvetések 1928, 1931-1934, 1936-1937, 1939-1944 4. Gépi erejű jármüvek nyilvántartása 1935-1946 Baromfi, tej és tojás beszolgáltatás é. n. 5. Községi pénztárnok főnaplója 1940, 1944 6. Közbirtokossági jegyzőkönyvek 1927-1949 Terjedelem: 1 doboz = 0,12 ifm V—264 Novaj nagyközség iratai 1884-1944 (-1945) Történeti áttekintés 1909-ig Borsod megye Egri, 1909-től pedig Mezőkövesdi járásához tartozott mint önálló nagyközség. Heves megye Egri járásához csak 1950. február l-jével került át. 1895-től önálló anyakönyvi kerület. Lakossága 1869-ben 1036, 1880-ban 872, 1890-ben 962, 1900-ban 1071, 1910-ben 1214, 1920-ban 1342, 1930-ban 1639, 1941-ben 1671 fő volt. A község határának területe 1909-ben 3048 kat. holdat tett ki. Képviselőtestülete 1884-ben 10 főből állt, majd 1887-ben 2 póttaggal bővült. 1921-ben 12 fős testület képviselte a község lakosságát. (Póttagokról ekkor nincs tudomásunk.) Elöljárósága 1884-ben a bíróból, a törvénybíróból, a jegyzőből és a hadnagyból állt. Bíró látta el a pénztárnok teendőit is. 1887-től a tanács tagja lett még a közgyám és négy