Heves megye közigazgatási és területváltozásai 1876–1990 - A Heves Megyei Levéltár segédletei 10. (Eger, 2002)

Heves megye kialakulása és közigazgatási változásai 1876-ig

Heves megye kialakulása és közigazgatási változásai 1876-ig A vármegyék kialakulása hosszú folyamat eredménye. Az első formájuk, az úgynevezett királyi vármegyék létrejötte már a X. században megkezdődött, s a XIII. századig elhúzódott. Ezek a korai feudális állam területi szervei voltak. Élükön az ispánok (várispánok) álltak, akiknek széleskörű katonai, bírói és közigazgatási funkciói fontos szerepet játszottak a királyi hatalom helyi biztosításában. A várszervezet alakulása Heves megyében sajátos volt. Kisebb várkörzetek léteztek, melyeknek egy-egy földvár volt a központja. Ilyen volt Heves vár, Pata vár és a „kemeji részek"-nek nevet adó helység (Tisza menti terület). István király önálló Heves vármegyét nem szervezett, hanem egy nagy, kezdetben összefüggő Újvár megyét a későbbi abaúji és hevesi területeken. Újvár megye mátraalji részének Heves vár lett a központja, melyet az újvári ispántól függő hevesi udvarispán igazgatott. Az Újvár megyétől való elszakadás a XIII. században még nem következett be, az Abaújvár névvel párhuzamosan használt Hevesújvár elnevezés még az összetartozásra utal, de 1323-ban, mikor a hevesújvári ispán négy szolgabíróval feltűnik, már önálló Heves vármegyéről beszélhetünk.' A XV. század elejéig a megyét még Hevesújvár megye néven említik, a Heves vármegye nevet a század végétől használják. A királyi birtokadományozások révén a XIII. század elejétől kezdve a királyi vármegyék fokozatosan átadták szerepüket a nemesi vármegyéknek. A nemesi vármegye élén továbbra is a király által kinevezett ispán (főispán) állt, de a vármegye ügyeinek intézését egyre inkább helyettese, az alispán intézte. Az alispánok a XVI. századtól váltak a vármegye választott tisztviselőivé. A nemesi vármegyei önkormányzati és igazságszolgáltatási szervezetnek egy új intézménye volt a szolgabíróság. Az 1290:5. te. értelmében minden vármegyében négy szolgabírót kellett választani, területi nagyságának figyelembe vétele nélkül. A szolgabírák által „bejárt" területekből Zsigmond király uralkodása idején (1385-1437) alakultak ki a járások. A megyék járási beosztása azután gyakorlatilag egészen 1870-ig fennmaradt. A birtokadományozások sajátosságai miatt természetesen előfordult, hogy egyes települések időnként más-más nemesi önkormányzathoz sorolódtak. így például (Zagyva)Szentjakab hol Heves, hol Nógrád megyéhez tartozott.

2 A Békés vármegye határán lévő Dévaványa községet Zsigmond király Külső-Szolnok vármegyén keresztül csatolta Heves megyéhez 1422-ben.

3 Ebből következik az is, hogy a megyehatárok a feudális korban pontosan nem írhatók le. A XV. században Heves megye északi határa Gömör megye volt és nem sokban tért el a XX. század elejei állapottól. Nyugat felé a Zagyva folyó volt a természetes határ Hatvanig, déli irányban egészen a jász területekig húzódott, oda egy-egy faluval beékelődve (Monostor, Mizse, Alattyán, Kér, Jánoshida stb.), majd a Szolnok határában fekvő Kürü községnél átlépve a Tisza folyón magába foglalt még néhány tiszántúli települést is (Szakállas, Fegyvernek, Tomaj, Örs, Nagyiván és Tiszafüred). Borsod vármegyétől keleten az Egerpatak választotta el, s ezért Eger városnak a vízen túli részei többször vita tárgyát képezték. A XV. század végén a megyében 5500 volt az adó alá eső házhelyek száma, 279 a falvak és külső lakott helyek, 17 a városok és mezővárosok száma. Ekkor mezővárosi rangúak voltak: Apc, Eger, Fegyvernek, Gyöngyös, Hatvan, Heves, Kövesd (a mai Erdőkövesd), Mezőtárkány, Pásztó, Pata, Pétervására, Poroszló, Sirok vagy Sirokalja, Szászberek, Tar, Tarján, Visonta.

4 A század folyamán különösen a Jászság és a Kunság községeivel történt meg, hogy hol Heves, hol Békés, hol Szolnok megyéhez tartoztak. A század végén a Nagykunság (Kolbászszék néven) levált Heves megyétől.

5 Az 1552. évi hadjárattal Szolnok vára török kézre került, Külső-Szolnok vármegye hódolt területéről a nemesség északra menekült. Ennek nyomán került sor Heves és Külső-Szolnok megyék egyesítésére, melyet az 1569:52. te. mondott ki azzal, hogy Külső-Szolnok vármegye részére igazságot a még meg nem hódolt Heves megye szolgáltasson. A törvényes egyesítést az 1765. évi 16. tc. mondta 1 Györffy 48^9. 2 Csánki 50. 3 Borovszky 456. 4 Csánki 53-56. 5 Kovács 15. 11