Heves megye közigazgatási és területváltozásai 1876–1990 - A Heves Megyei Levéltár segédletei 10. (Eger, 2002)
Heves megye kialakulása és közigazgatási változásai 1876-ig
ki, s ez a helyzet kisebb megszakításokkal egészen 1876-ig fennállt. Érdekes megemlíteni, hogy 1547ben egy évig Csongrád vármegye egyesült Heves vármegyével. 6 Eger várának az eleste (1596) után a megyegyüléseket már a megye területén kívül tartották, 1609-ben Rimaszombaton, majd 1613-tól Füleken. De további törvényes megyeösszevonásokra nem került sor. Bél Mátyás 1730 és 1735 között keletkezett leírása alapján a kettős megye hatalmas területet foglalt el, mely „Hatvan és Poroszló között hét magyar mérföld (kb. 56 km) szélességet tesz ki, délről észak felé való kiterjedése pedig meghaladja a tizennégy mérföldet (kb. 112 km), és egyfelől az egri forrásoktól Bekölcéig, másfelől a Körös torkolatáig, a Csépa melletti vidékig tart a határ". 1 A vármegye négy járásra tagolódott: az északi részt a Mátrai járás foglalta el, tőle délnyugatra a Gyöngyösi, keletre a Tarnai, délre pedig a Tiszai járás terült el. A legnagyobb a Tiszai járás volt, majd ezt követte a Gyöngyösi, a Tarnai járás, s legkisebb a Mátrai járás volt. Ebben az időszakban Eger várost általában a Tarnai járáshoz sorolták. 8 A XVII-XVIII. században jelentősebb változás a megye területében nem történt. Az 1800-as évek elejétől kezdődően lehet gyakrabban találkozni a magyar törvénytárban különböző területrendezési intézkedésekkel. Az 1802. évi 12. tc. ugyan Zólyom és Hont vármegyék közötti községátcsatolásokról intézkedik, de egy fontos elvi kijelentést is tartalmaz, mégpedig azt, hogy „a jövőben a törvényhatóság területén beálló minden változást törvénybe kell iktatni". 9 1807-ben a 28. tc. az ország különféle törvényhatóságai alá rendelt helységek viszonyainak rendezéséről intézkedett oly módon, hogy bizottságokat küldött ki az érintett helységekbe, amelyeknek a következő országgyűlésen jelentést kellett tenniük a községek hovatartozását illetően, amit az országgyűlés törvénybe iktatott. Egy ilyen bizottság Heves megyében is járt, s jelentése alapján született meg az 1812:5. tc., mellyel Borsod vármegyétől Heves vármegyéhez csatolták Szőlőske, Cegléd, Tihamér és Álmagyar pusztákat, valamint Bekölce és Felnémet község egy részét, és Hevestől Borsod vármegyéhez került Ivánka, Egerfarmos község, Szőke, vagy más néven „Szív-Halom"-puszta és a Kistálya község alsó részén fekvő káptalani Zugó malom. A XIX. század első felében először Tahy Gáspár írta le Heves megye határait: „Fekszik ez a Vármegye majd Hazánknak közepén, Tiszán innen és túl: Békés, Borsod, Csongrád, Gömör, Neográd, Pest, Szabolts vármegyék, és Jászság, s nagy Kunság kerületi között. Nyugotról éjszaknak a Mátra hegye keríti, éjszaki keletnek az Eger folyó, déli keletnek a Körös itt ott Berettyó folyóji, délre a Zagyva s alább a Tisza folyóji mosogatják széleit. Nevét kölcsönözte". ll ) Nagyon hasonló leírás olvasható 1847-ből: „Heves vármegye igen hosszan nyúlik el, tekervényes határokkal. Határa északról Nógrád-, Gömör-, Borsod-; keletről Borsod-, Szabolcsvármegye, a NagyKunság, Békesmegye; délről Békés-, Csongrád-; nyugotról Pestvármegye, a Jászság és Nógrádvármegye. Dévaványát néhány pusztákkal együtt egészen a Nagy-Kunság, Alattyánt, Monostort, Kerekudvart pedig, melyek szinte Hevesvármegyéhez tartoznak, a Jászság veszi körül." 1 1 Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc bukása után, az úgynevezett Bach-korszakban Heves megye a pest-budai polgári kerületbe lett beosztva, de változtak a megyehatárok is. 1850 elején Békés megyéhez csatolták Dévaványa mezővárost, valamint Ecseg, Cséfa és Kérsziget pusztákat, a Jászkun kerülethez Tarnaörs, Alattyán és Monostor községeket és Kerekudvar, Hegyesbor pusztákat. Ezzel egy időben Heves vármegyéhez került Borsodtól Felsőtárkány, Kistálya és Andornak község, Gömörtől Zabar község és Tótújfalu puszta, Nógrád megyétől Kisjobbágyi, Pest megyétől Tószeg község. A kettős vármegyét három kormánykerületre, illetve császári megyére osztották fel. Az élükön megyefőnökök álltak, s székhelyük Eger, Gyöngyös és Szolnok volt. 1854-ben a három részre osztott vármegyéből két külön megyét alakítottak ki, Heves és Szolnok vármegyét, és ez a közigazgatási beosztás egészen 1861-ig maradt fenn, amikor visszaállt az 1850 előtti önkormányzati állapot. 1 2 6 Borovszky 542. 7 Bél 29. 8 Bél 95-97. 9 Benisch 7. 1 0 Tahy 3. 1 1 Fényes 1847. 233. 1 2 Borovszky 617-618. 12
