Az MSZMP Heves Megyei Bizottságának iratai 1956–1989 - A Heves Megyei Levéltár segédletei 9. (Eger, 2002)
Az MSZMP Heves Megyei Bizottsága szervezettörténete
A Központi Bizottság 1986 novemberi ülésén elemezte a gazdaságban végbemenő kedvezőtlen folyamatokat, s úgy döntött, hogy átfogó változásokra van szükség. Ezt követően a KB 1987. július 2-i ülésén megvitatta és elfogadta a gazdasági-társadalmi kibontakozás programját. Ez kimondta, hogy egy olyan modern szocialista gazdaságot kell létrehozni, amely megteremti az anyagi-társadalmi feltételeit az ország, az életszínvonal és az életkörülmények fejlődéséhez. A KB foglalkozott az adó- és a nyugdíjreform irányelveivel, és egyetértett azzal, hogy a személyi jövedelem- és az általános forgalmi adó bevezetésére 1988. január l-jén kerüljön sor. 1987. november 11-i ülésén a KB - húsz év után először - önálló napirend keretében foglalkozott a párt ideológiai munkájával. Szükségesnek ítélte, hogy a párt újrafogalmazza és kialakítsa eszmei álláspontját a szocializmus jelenlegi és a következő évtizedekre jellemző ideológiai alapelveiről. A KB úgy döntött, hogy vitát kezdeményez a párton belül ideológiai kérdésekről, s annak tapasztalatai alapján foglal állást a legfontosabb feladatokról. A párttagokkal folytatott beszélgetéseket összekötötték a párttagkönyvek cseréjével. Az MSZMP 1988. május 20-22. között országos pártértekezletet tartott. Ilyen eseményre harmadszor került sor a párt történetében. Az első 1945-ben az ország újjáépítésével, a második 1957-ben az „ellenforradalom" utáni válság felszámolásával, míg az 1988. évi a kedvezőtlen gazdasági folyamatok és a hatásukra keletkezett társadalmi-politikai feszültségek elemzésével foglalkozott. A felszólalók többsége kritikusan értékelte az elmúlt két évtized folyamatait, s a küldöttek nagy része támogatta a politikai rendszer korszerűsítésére vonatkozó javaslatokat. A pártértekezlet új Központi Bizottságot és Központi Ellenőrző Bizottságot választott. Fontos személyi változást jelentett, hogy Kádár Jánost az újonnan létrehozott pártelnöki pozícióba helyezték, s a főtitkári feladatok ellátásával Grósz Károly miniszterelnököt bízták meg. 1988. június 23-án összeült a Központi Bizottság, s a legfontosabb teendők kidolgozására munkabizottságokat hozott létre. Döntött továbbá a vezető pártszervek munkájának nyilvánosságáról, s a választási törvény módosításáról. A KB saját feladattervét nem tette kötelezővé az alsóbb pártszervek számára. Annak ellenére, hogy a társadalom demokratikus átalakulása feltartóztathatatlanul haladt előre, Grósz Károlyl988. november 29-én egy pártaktíva értekezleten kijelentette, hogy fenn kell tartani az egypártrendszert, s ellenforradalmi erők, a fehérterror fenyegetéséről beszélt. 1989 februárjában a KB ülésén kinyilvánították a többpártrendszer elfogadását, majd állásfoglalás született a politikai nyilvánosságról, a pártmunka nyitottabbá tételéről, a platformszabadságról, a párthatásköri lista megszüntetéséről. 1956-ot népfelkelésnek nyilvánították. Ezt követően a párton belüli nézetkülönbségek olyan mértékig fokozódtak, hogy az a nyár folyamán majdnem pártszakadáshoz vezetett. így elengedhetetlenné vált a párt új programnyilatkozatának, alapszabályának a kidolgozása, s új pártvezetés választása. 1989. október 7-re összehívták az MSZMP XIV. kongresszusát. A párt reformszárnyának győzelmét jelezte az a kongresszusi állásfoglalás, amely mint történelmi anakronizmust, felszámolta az MSZMP-t, s egy új pártot hozott létre, a Magyar Szocialista Pártot. Az MSZMP Heves Megyei Bizottsága szervezettörténete Az MSZMP legfelsőbb szerveinek, a pártbizottságoknak és a párt alapszervezeteinek működési elvét (a demokratikus centralizmus elvét 1), szervezeti felépítését a szervezeti szabályzat határozta meg, melyet a párt legfelsőbb fórumán, a pártkongresszuson fogadtak el. Az MSZMP új szervezeti szabályzatát 1962-ben, az MSZMP VIII. kongresszusán hagyták jóvá. (Addig az MDP 1948-as szervezeti szabályzata szerint működtek.) A pártapparátus szervezeti felépítéséről az MSZMP Központi Bizottsága Politikai Bizottságának határozatai rendelkeztek. A határozatok végrehajtásáról konkrét utasítást az MSZMP KB Titkársága adott ki. A megyei apparátusokkal kapcsolatban az első 1964. május 13-án született. Helyi szinten a Politikai Bizottság instrukciói alapján a pártbizottság végrehajtó bizottságának kellett az ügyben intézkednie. 1956 novemberétől 1957 júniusáig (az MSZMP országos értekezletéig) a párt szervezeteit ideiglenes vezető testületek irányították. Az apparátus felépítése pedig 1964-ig lényegében követte az elődpárt, a Magyar Dolgozók Pártja struktúráját. A demokratikus centralizmus elvének két oldala: 1. a párt minden vezeö szervét és azok tagjait demokratikusan és titkosan választják, a pártban a kollektiv vezetés és az egyszemélyi feleBsség elve érvényesül, a vezető szervek tagjai egyenrangúak; 2. az alsóbb pártszervek és szervezetek a felsőbb pártszerveknek vannak alárendelve, a felsőbb szervek határozatai az alsóbb szervekre kőtelezőek. 9
