Az MSZMP Heves Megyei Bizottságának iratai 1956–1989 - A Heves Megyei Levéltár segédletei 9. (Eger, 2002)
Az MSZMP Heves Megyei Bizottsága szervezettörténete
A megyei pártbizottság a megye politikai irányító szerveként érvényesítette a párt politikáját és ellenőrizte annak megvalósulását. Állást foglalt a legfontosabb politikai, gazdaságpolitikai, társadalmi, ideológiai és kulturális kérdésekben, s határozatot hozott a hatáskörébe tartozó helyi politikai, pártszervezeti és személyi ügyekben. A megyei pártbizottság felsőbb szerve a megyei pártértekezlet volt. A pártértekezleteket - az országos pártkongresszussal összhangban, néhány héttel azt megelőzően - kezdetben három-, 1962-től négy-, 1970-től ötévenként hívták össze. A pártértekezlet elbírálta a pártbizottság beszámolóját és megválasztotta a megyei pártbizottság tagjait, valamint a pártkongresszus küldötteit. (Ez alól csupán az utolsó megyei pártértekezlet, az 1989. január 21 -i volt kivétel, melyet saját kezdeményezésre hívtak össze.) A pártbizottság alakuló ülésén megválasztotta, illetve pozíciójukban megerősítette: - a megyei párt-végrehajtóbizottság tagjait, - a megyei pártbizottság első titkárát (a Politikai Bizottság állásfoglalása után), - a megyei pártbizottság titkárait (kettőt, 1970-től hármat; a Központi Bizottság Titkárságának állásfoglalása után), - a revíziós bizottságot (1966-ig), - a megyei fegyelmi bizottságot, - a megyei pártbizottság mellett működő munkabizottságok elnökeit, titkárait és tagjait (ezek csak 1970-től tevékenykedtek). A pártbizottság alakuló ülésén erősítették meg, illetve nevezték ki a megyei pártbizottság osztályvezetőit, illetve a Heves Megyei Népújság főszerkesztőjét, majd (1970-től) a megyei pártbizottság oktatási igazgatóságának a vezetőjét is. A végrehajtó bizottság két pártbizottsági ülés között irányította a pártszervezet és az apparátus munkáját, ellenőrizte a határozatok végrehajtását. Az MSZMP KB Politikai Bizottságának 1964. május 13-i határozata egységesítette a megyei pártbizottságok szervezeti felépítését, amelyek így igazodtak a Központi Bizottság apparátusának a felépítéséhez. A határozat a következő osztályok, illetve hatáskörök szükségességét írta elő: - párt- és tömegszervezetek osztálya hatáskör: káderügyek, pártépítés, szervezeti élet, vezetési stílus - propaganda- és művelődési osztály hatáskör: agitáció, propaganda, kultúra, tudomány, közoktatás - ipari, építési és közlekedési osztály - mezőgazdasági osztály - pártgazdasági és ügykezelési osztály - adminisztratív főelőadó területe: állam- és közbiztonság, igazságszolgáltatás A határozat kimondta, hogy végrehajtó bizottsági üléseket rendszeresen, legalább kéthetente kell tartani. Az MSZMP KB Politikai Bizottságának 1967. május 9-i határozata elrendelte a megyei pártbizottságoknál közigazgatási és adminisztratív osztály létrehozását. Ez az osztály az eddigi adminisztratív főelőadó tevékenységi körén túl foglalkozott a tanácsok államhatalmi és államigazgatási tevékenységének pártirányításával, ellenőrzésével. A határozat kimondta, hogy a megyei pártbizottságok többi osztályát meg kell hagyni, azok belső felépítésében, feladatkörében és munkamódszerében szükséges módosításokat a Központi Bizottság osztályainak feladatkörére és szervezeti felépítésére vonatkozó politikai bizottsági határozatok figyelembevételével a megyei pártbizottságok dolgozzák ki. Az MSZMP KB Politikai Bizottságának 1968. november 26-i határozata a megyei pártbizottságokon a következő osztályok működésére adott utasítást: - párt- és tömegszervezetek osztálya - propaganda- és művelődési osztály - ipari osztály - mezőgazdasági osztály - közigazgatási és adminisztratív osztály - pártgazdasági és ügykezelési osztály Ezen túlmenően elrendelte, hogy a megyei pártbizottságoknál - a következő pártértekezletig - fokozatosan, a személyi feltételek megteremtése után ki kellett alakítani az ún. négytitkáros rendszert (1 első titkár + 3 titkár). 10
