B. Huszár Éva: A Heves Megyei Levéltár térképeinek katalógusa - A Heves Megyei Levéltár segédletei 7. (Eger, 2001)

Bevezető

Bevezető A Heves Megyei Levéltár térképeinek száma 2001-ben 1386, a szelvények száma 7910. A térképekről 1631 katalógus készült. A katalógusok számát a kataszteri térképek évkör szerinti felvétele növelte meg. A térképeinkről készített katalógus tartalmazza a levéltár térképgyűjteményének törzsanyagára, úrbéri térképeire, Eger térképeinek csoportjára, a kataszteri térképekre és a latens (az iratanyagtól nem elválasztott) térképekre vonatkozó saját felvételű katalógusait. Ugyanakkor az Egri Érsekség Gazdasági Levéltárának és a Főkáptalani Magánlevéltár térképeinek katalógusát Dóka Klára feldolgozásából vettük át.

1 A levéltárakban a térképeket darabszintű jegyzékekben tartják nyilván. Ezek a jegyzékek a térkép jelzetét, eredeti címét, a térkép készítőjét, a készítés évét, a térkép méretarányát, a térképlap méretét, az adott térkép szelvényszámát, a készítés módját (kéziratos, nyomtatott, sokszorosított stb.) adják meg. Ugyanakkor a térképjegyzékekben a térkép típusára, anyagára, annak állapotára, esetleges színezettségére, díszítettségére és legfőképpen a térkép tartalmi adataira nem utal semmi. Az adott térképekről mindezeket az adatokat Magyarországon a pillanatnyilag legmagasabb szintű feldolgozottságot biztosító katalógusok tárják fel. A Heves Megyei Levéltár térképeinek katalógusa - azonosan a már eddig megjelent térképkatalógusok elveivel - több vonatkozásban követi a Bendefy-féle nemzetközi szabványoknak megfelelő katalogizálási alapelveket és öt pontban dolgozza fel az adott térkép teljes adatanyagát. Ugyanakkor a 2001. évre kidolgozott „Lazarus" elnevezésű, az ország megyei és városi önkormányzati levéltáraiban található térképek egységes számítógépes nyilvántartására kidolgozott programmal magyarnyelvűségével is harmonizációra törekszik. Célunk ezzel az volt, hogy mindenekelőtt a honi kutatás számára biztosítsunk térképeinkről széleskörű adatokat. Tapasztalataink szerint ma a megyei levéltárakban nem jelentős a külföldi kutatók száma. Miután a „Lazarus" térképnyilvántartó program várhatóan az elkövetkező 1-3 évben feltöltésre kerül, az kielégítheti majd az angol, német nyelvtudású kutatók igényeit is. Katalógusunk az eddigi feldolgozásoktól és a mintául szolgáló Bendefy-féle katalogizálási elvtől eltér abban, hogy jóval bővebb feltárását adja az adott térkép adatainak. Törekszünk pl. a vízrajzi adatok közül a folyók, patakok, tavak, némely esetben árkok (pl. Csörsz-árok), erek (pl. Mély-ér) és egyéb, az adott területen jellemző vagy nevezetes vízrajzi adatok földrajzi nevének teljes felsorolására, melyeket a térképen megneveztek. Ugyanezt vettük alapul a domborzati adatok esetében is. Kiemelten ügyeltünk minden olyan földrajzi név feltüntetésére, amely a Heves megye területén elpusztult falvakra utal(hat). A térképkatalógus egységeinek első sorában a térkép katalógusszámát adjuk meg, numerikus sorrendben. Alatta tüntetjük fel a térkép jelzetét (és az esetleges régi jelzetet). A katalógus 1. (szerzők, másoló, nyomda és a térkép készítésének ideje), valamint a 2. (betűhív cím) pontjának adatai azonosak a térképjegyzék adataival. A katalógus 3. pontjában a térképjegyzékhez képest már új adatokkal egészülnek ki az adott térképre vonatkozó ismeretek. Ebben a pontban megadjuk az ábrázolt terület, helység mai nevét, közigazgatási hovatartozását a térkép készítésének idején, és megnevezzük a térkép típusát. A 4. pontban öt új információ jelenik meg. Míg a térképjegyzék a térkép milyenségét megmutató adatok közül csak a méretarányt és a térképlap nagyságát adja meg, addig a katalógus a térképlap anyagára, állapotára, tájolására, díszítettségére, színezettségére vonatkozó adatokat is tartalmazza. A térképkatalógus az 5. pontban részletezi azokat az ismereteket, melyek a térkép tartalmi adatait tárják fel. Hét csoportban vannak ezek az adatok rendszerezve. Elsőként a térképen található vízrajzi adatok, másodikként a domborzatra vonatkozóak, harmadik- és negyedikként a területmeghatározás és a topográfiai leírás, ötödik- és hatodikként a felmérési- és infrastrukturális adatok, hetedikként az adott térképen megtalálható mezőgazdasági adatok kerülnek felsorolásra. Ez után a jelkulcsra, táblázatokra stb. és a térképre vonatkozó bármely fontos információ közlésére kerül sor. 1. pont: - a térkép szerzője, szerzői. a keletkezés éve - másoló. - nyomda. A szerzők nevét elődeink nyomán a legtöbb esetben idegen nyelvről magyarra fordítottuk, pl. Josephus Sartori a katalógus 1. pontjában Sartori József-ként szerepel.

2 A szerző neve után szintén magyarul adjuk meg a hivatali beosztást, címeket is (melyeknek eredeti írásmódját a rövidítésjegyzékben feltüntetjük, pl. ord. geom. = Ordinarius geometra: rendes, kinevezett mérnök). Külföldi szerző esetén a vezetéknév után vesszővel elválasztva jön a keresztnév, pl. Bielfeld, Ferenc. Az ismeretlen szerzőt „Szerző n." kiírással jelöljük. Olvashatatlan vagy részben olvashatatlan szerzői névre kapcsos zárójelben kipontozás utal ([...]). A hiányos, de feloldható szerzői név ,,[Ko]vács Albert"-ként szerepel. Két vagy több szerző esetén mindaddig folyamatosan szerepeltetjük a neveket, míg a sorban a hely engedi. Az 1. pont következő adataként tüntetjük fel másolat esetén a másoló nevét pl. „Másolat: Litzner József', egyéb közreműködő (átdolgozó, metsző) nevét pl. „Metsző: Karacs Ferenc". Elsősorban kataszteri térképek esetében a szerkesztő, felvevő stb. neve is feltüntetésre kerül, de a hitelesítőt nem jelöljük.

3 Ha az adott térkép intézményi munka, az 1. pont első sorában a „Szerző n." kiírás szerepel, a második sorban a készítő intézmény, cég stb. nevét tüntetjük fel, pl. Tóth Ágoston Térképészeti Intézet vagy Cartographia Kft. Ez után a készítés helyét nevezzük meg, melyet vesszővel választunk el, pl. Cartographia Kft., Bp. ' Dóka Klára: Az egri érseki tartomány térképeinek katalógusa. Magyarországi egyházi levéltárak térképei XII. Bp. 1991. Az általa felvett katalógusokat csak néhány esetben korrigáltuk és egészítettük ki. 2 A Dóka Klárától átvett katalógusok ettől eltérnek, nála a szerzők, másolók, hitelesítők stb. neve a térképen szereplő adott nyelvű írásmóddal egyezik meg. 3 Ellentétben Dóka Klárával. 7