B. Huszár Éva: A Heves Megyei Levéltár térképeinek katalógusa - A Heves Megyei Levéltár segédletei 7. (Eger, 2001)

Bevezető

Az 1. pontban tüntetjük fel a térkép készítésének idejét is, az első sorban, jobb oldalon. Ha a készítés idejét a térképen nem tüntették fel, „Év n."-inek minősítjük, ha ennek ellenére a készítés ideje egyéb forrásokból megállapítható, vagy a térkép hátoldalán lévő szöveg megadja, az „Év n."-i megjelölés után zárójelben megadjuk a térkép készítésének feltételezett időpontját, pl. Év n. (1767). 2. pont: a térkép címe. Itt a betűhív címet találjuk, ha szükséges, ésszerű rövidítésekkel, melyekre kipontozott helyek utalnak. Az idegen nyelvű címet nem fordítjuk le. Ha a térkép cím nélküli (Cím n.), a más forrásból megállapítható címet zárójelben adjuk meg, pl: Cím n. (Eger határtérképe.). 3. pont: a térkép meghatározása (megyebeli hovatartozása a készítés idején), a térkép típusa. Ez az adatsor az ábrázolt helység(ek), területek, gazdasági egységek stb. mai nevének (a külföldi név, egykori országnév és közigazgatási egység stb. esetén korabeli név) feltüntetésével kezdődik (melyet kurziválva emelünk ki), majd zárójelben a megadjuk azok közigazgatási hovatartozását a készítés idején, pl. Eger (Heves és Külső Szolnok vármegye). Ezt követően a 3. pontot a térkép típusának feltüntetésével zárjuk, melyet szintén dőlt betűkkel hangsúlyozunk, pl. Eger (Heves és Külső-Szolnok vármegye) kataszteri térképe. A 3. pontban az idegen nyelvű térképek címbeli tartalma rendszerint magyarul, rövidítve olvasható. A térképek típusait a következőképpen csoportosítottuk: 1. Közigazgatási térképek 2. Egyházigazgatási térképek 3. Katonai térképek 4. Földterületre vonatkozó térképek: -Wrto/ttérképek -határtérképek -úrbéri térképek -tagosítási térképek -területrendezési térképek -kataszteri térképek -felmérési térképek -mezőgazdasági-művelési térképek -errfo/érképek 5. (Altalános)földrajzi térképek 6. Vízrajzi, vízszabályozási, lejtmérési térképek 7. Történelmi, régészeti térképek 8. Statisztikai, gazdasági, kereskedelmi térképek 9. Belterületi térképek 10. Út-, vasút-, tengeri út-, postatérképek 11. Turista- és sporttérképek 12. Egyéb és tematikus térképek 13. Ipari és bányatérképek* 4. pont: a térkép készítésének jellege; anyaga; állaga; nagysága; tájolása; léptéke; díszítése; nyelve; színezettsége. Ezek tömör leírásánál teljes egészében alkalmazkodunk a Bendefy-féle szisztémához (latin nyelvű rövidítések), azért is, mert minden eddig megjelent magyarországi katalógus ezt követte. A 4. pont első adata a térkép készítésének jellege (kéziratos, nyomtatott, sokszorosított stb.). Másodikként a térkép anyagát állapítjuk meg (papír, vászonra húzott papír stb.), majd a térkép állagát (jó vagy rossz állapotú), nagyságát cm-ben, a tájolását, a léptékét (a térképen megadott formában, valamint azt átszámolva aránymértékre) adjuk meg. Ezután térünk ki a díszítettségre, a térkép nyelvére és a színezettségre. 5. pont: vízrajz; hegyrajz; területmeghatározás; topográfiai leírás; felmérési adatok; infrastuktúra; mezőgazdaság; egyéb. Ez a pont a térkép tartalmi leírása. Elsőként a vízrajzi adatokat adjuk meg, mindig a jelentősebb tereptárgytól a kisebb jelentőségű felé haladva (óceánok, tengerek, folyók, patakok, mellékágak, szigetek, átvágás, szabályozási vonal, tavak, fokok, erek, mocsár, nádas, csatorna, töltés, gát, kikötő, rév, révház, kút, gémeskút, forrás, fürdő, árok, időszakos vízfolyás). Azokat az adatokat, melyek nem megnevezettek (pl. feltüntetésre került a térképen a Duna, de nincs megnevezve) a „folyók, patakok" stb. gyűjtőnévvel adjuk meg. Másodikként a domborzati viszonyok ábrázolási adatait tüntetjük fel (hegy, domb, halom, szintvonalak, rétegvonalak, magassági pontok). Harmadikként a térképen ábrázolt terület (helység, megye, ország stb. határai, a vele szomszédos részek, határjelek, vitás határrészek) szerepelnek. 4 Dóka Klára a térképtípusokat tartalom szerint és az ábrázolás módja szerint csoportosította. Mi kutatói érdekből a' tartalom szerinti csoportosítást részesítettük előnyben, de beosztási logikánk kissé más, mint Dóka Kláráé. Az ábrázolás módja alapján történt felosztást nem követtük, mert ez részben térképészeti szakproblémákat érint, részben a Dóka-féle „helyszínrajzok, hossz- és keresztszelvények, áttekinti, madártávlati térképek, atlaszok" minősítés helyett tartalmi besorolások is megadhatók. 8