Heves megye városainak és községeinek iratai (1927–)1945–1950(–1958) - A Heves Megyei Levéltár segédletei 4. (Eger, 2000)

Községek

A modern korban a község az államberendezkedés egyik alapegysége. Jogi fogalom, amely egy meghatározott területen vagy településen élő közösséget jelöl. Jogi személyiség, lényeges alkotóelemei: terület, népesség, közhatalom. Alsó László, a század első felének egyik jelentős közigazgatási szakemberének a meghatározása szerint "a község az államnak közületi önállósággal (jogalanyisággal) felruházott tagozata, amely meghatározott területen (községi határ) lakó nép (közönség) közreműködésével a törvény által meghatározott szervezetben helyhatóságot (helyhatósági hatáskört) gyakorol.

1 A modern értelemben vett község Magyarországon a kiegyezés után, a dualizmus korában jött létre. Az akkor született törvényi szabályozások kisebb módosításokkal lényegében hatályban maradtak egészen 1950-ig. A község jogköre A községi törvény állapította meg a község jogkörét. A község a törvény keretei között önállóan intézte ügyeit, végrehajtotta a kormány és a törvényhatóság (a vármegye) állami és önkormányzati igazgatásra vonatkozó rendelkezéseit. A község feladata saját belügyei tekintetében kiterjedt a szabályrendelet alkotásra, a községi törzsvagyonra, helyi adó kivetésére és beszedésére, a községi utak fenntartására, közlekedési eszközök üzemeltetésére, iskolák, intézetek működtetésére, a szegényügy kezelésére és rendészeti feladatok ellátására (pl. tűzrendészet, mezei rendészet). A községi belügyek sokszor településenként változtak, lehettek egyediek is, de általában jogszabály utalta hatáskörükbe. A belügyi igazgatásból feladatuk volt a közveszély elhárítása (pl. tűzvész, árvíz okozta károk), elet- és vagyonmentés, tűzoltóság fenntartása, a népjóléti igazgatásból községi orvos és bába alkalmazása, községi húsvizsgálat, szegényügy, köztemetői rendészet, halottkémlelés, a földművelődésügyi igazgatásból a közvágóhíd telepítése és működtetése, állatvásár tartása, tenyész- és apaállat tartás, közlegelő fenntartás, legelői szabályrendelet alkotása, birtokhatárjelek fenntartása. mezőőrök alkalmazása. Művelődésügyi feladata volt iskolák létesítése és fenntartása, ha arról más szervezet nem gondoskodott, felekezeti iskolák segélyezése, iskolán kívüli népművelési kérdések megoldása. Ipari, és kereskedelmi igazgatásból súlymérlegek fenntartása, piacok és vásárok tartása, közlekedési igazgatásból a belterület közlekedési kérdéseinek megoldása, utcák, terek nyitása és fenntartása, valamint a községen átvezető törvényhatósági utak fenntartásához való hozzájárulás tartozott a feladataik közé. A község a vagyona felett tulajdonjogot gyakorolt, s mint jogi személy örökölhetett, ajándékozhatott, pert folytathatott, de csak a felsőbb hatóság jóváhagyásával. A község maga készítette költségvetését és zárszámadását, amit a közgyűlés hagyott jóvá. A község feladata volt a bíráskodás (mezőrendőri ügyek, erdei kihágások, kisebb polgári peres ügyek, gazdasági cselédek ügyei), a gyámügyi kérdések megoldása. A községi jegyző 1896-tól ellátta az állami anyakönyvvezetői feladatokat is. A köztartozásokat, közadókat behajtotta, de az egyházi adók behajtásához 1948-tól nem nyújtott segítséget. Tevékenységéhez tartozott a marhalevél-kezelés és bizonyos közérdekű adatokról nyilvántartások vezetése, melynek legtöbbjét felsőbb hatóság vagy jogszabály rendelte el. A több mint száz nyilvántartásból néhány fontosabb: választói névjegyzék, külföldiek nyilvántartása, büntetett előéletűek, feltételesen szabadon bocsátottak, toloncoltak nyilvántartása, adóalanyok és adótárgyak nyilvántartása, egyesületek, 1 ALSÓ L„ 1935. 25.