Csiffáry Gergely: A Heves megyei levéltárban őrzött gazdasági szervek iratai 1846–1953 - A Heves Megyei Levéltár segédletei 3. (Eger, 1998)
Bányák és ipari vállalatok
29 tanácsadójául Váradi Stoll Károlyt kérték fel. Ő a termelést 1872 végén indította meg újra, s angol tőkével 1880-1882 között a bányaművet folyamatos üzemi működésre alkalmassá és gazdaságossá tette. Az angol tőke bevonásával felújított Mátrai Bányaegylet üzemét 1881-1883 közt a Hungarian Copper Limited Company (Magyar Réz Kft.) néven új társulat vette át. Recsken 1881-1900 között nyereséges volt az arany- és az ezüstbányászat, míg ugyanakkor a rézérctermelés a kiadásokat sem fedezte. Az üzem csak szigorú takarékosság mellett volt ez időben nyereséges. 1900-tól a termelés visszaesett, 1904-ben a lúgzás is megszűnt, 1907-ben pedig az egész bánya leállt. Ezt követően 10 éven át bányahatósági engedéllyel a termelés szünetelt, csak az éppen szükséges fenntartási munkákat végezték el. 2 3 1916-ban a közel tíz éve nem müveit, elhanyagolt recski bányát megvette Weisz Lajos berlini mérnök 140 000 koronáért. Weisz csak kisebb kutatásokat végzett, s mivel azok nem jártak eredménnyel, a bányát 1917 végén opcióba átvette a Dobsinai Rézmüvek. Az új társulat 1918 tavaszán megkezdte a feltárást és figyelemre méltó eredményeket ért el a II— III. érctömzsben. 1919-ben a Felvidék cseh megszállását követően az új feltárási munkákat és a termelést berekesztették, mert az érceket nem tudták Dobsinára szállítani. A dobsinai társulat ezért az opcióból visszalépett. A Mátrai Bányaegylet alkalmazottainak létszáma I Ev I Összes dolgozó | 1857 12 1860 65 1868 100 1900 105 1903 58 1910 101 1920-ban - az addig is már igen rossz állapotban lévő bányatelep - tönkrement. Weisz és jogutódja, özv. Weisz Lajosné, csak az üzemi épületek lebontásából nyert anyagok és gépek eladásával szerzett jövedelmet, a bányák korábban kitermelt anyagát útépítéshez adták el. 1922-ben a bánya a Schmidt testvérek (dr. Schmidt Sándor és Schmidt Lajos bányamérnökök) opciójába került, akik a következő évben 10 millió koronáért meg is vették. A Schmidt testvérek kisebb kutatások mellett több régi tárót nyitottak, és tovább termelték a dúsércet 1922-1924-ben. 1924-ben a szegényércek értékesítése végett Posch Adolf tervei szerint új lúgzómüvet és egy olajtüzelésű rézolvasztó-kemencét építettek. 1924-1925-ben már pörköltek és lúgoztak. A lúgzási eljárás nem vált be, s egy újabb ércdúsító eljárás, a flotálás bevezetésével foglalkoztak. A lúgzómű nagy veszteségeket okozott, amelynek az enyhítésére a Pénzügyminisztérium jelentős kölcsönt adott. Átmenetileg 1925 őszén a Schmidt testvérek pénzügyi gondjait enyhítette az aranyban dús pirit felfedezése és lefejtése. 1926-ban felépítették az ország első flotációs berendezését és 1926 novemberéig napi 50-70 tonna színpor rezet termeltek. 2 4 A trianoni békekötés után Recsk az ország egyetlen tarkaérc bányája lett, jelentősége így megnőtt. 1925-1926-ban az Urikány-Zsilvölgyi Kőszénbánya Rt-nek itt és Gyöngyösorosziban is volt érckutató kirendeltsége. A Schmidt testvérek recski bányájának a magyar kincstár által történő átvétele előtt - 1926. október 6-án - Böhm Ferenc miniszteri biztos és dr. Papp Simon bányatanácsos-főgeológus a tulajdonosokkal az üzemet bejárták. 2 5 Majd 1926. december l-jén az Államkincstár 5 milliárd koronáért (400 000 pengő) megvásárolta a recski ércbányát. 2 6 1926-tól a kincstár a recski ércbányát 5 év alatt korszerű bányateleppé fejlesztette ki, új 10 vagonos flotációsmüvel, vízmüvekkel, villamos berendezésekkel látta el, amely 1931-ben került üzembe. Az új bánya terveit Fazék Gyula bányamérnök készítette. Az ércmű és a bánya a lecsökkent rézárak miatt azonban 1935-ig nagy ráfizetéssel dolgozott. A recski ércbánya alkalmazottainak a létszáma Ev | Összes dolgozó 1930 86 1931 139 1932 124 1938 300 1945 február 70 2 3 CSIFFÁRY G., 1978. 3-4. 2 4 CSIFFÁRY G„ 1978. 4-5. 2 5 Magyar Olajipari Múzeum. Zalaegerszeg. Dr. Papp Simon hagyatékában őrzött felvételek. XXVII/157. sz. felvétel. 2 6 SZIGETI K, 1978. 12.
