Csiffáry Gergely: A Heves megyei levéltárban őrzött gazdasági szervek iratai 1846–1953 - A Heves Megyei Levéltár segédletei 3. (Eger, 1998)
Bányák és ipari vállalatok
30 1936-ban Ganz gyári gépkiegészítésekkel a flotációsmü napi 20 vagon (200 tonna) termelési kapacitásra bővült, és szelektív flotálással egészült ki. 1944-ig a Lahóca hegy belsejében 2500 fm újranyitás, 13 700 fm új feltárás és 6000 fm érckutató fúrás történt. Ezek a feltáró munkák azt eredményezték, hogy a már régen ismert 3 érctömzshöz még 6 újat fedeztek fel. Emellett a külszínen is jelentős új beruházásokat végeztek. 2 7 A vállalatot 1940. XII. 21-én a Honvédelmi Minisztérium hadiüzemmé nyilvánította. A háború végén Czoczek Imre bányamérnök érdeme, hogy megmentette a recski ércbánya berendezéseit. 2 8 1945 tavaszán a fegyverszüneti egyezmény értelmében Magyarország területén újra egyetlen tarkaérc bánya maradt, a recski ércbánya. 1946-1947-ben az ipar átszervezésének idején az igen szerény mértékű hazai ércbányászat fejlesztése háttérbe szorult. A recski ércbánya termelését a Gazdasági Főtanács 1948-ban beszüntette. Ettől kezdve 1950 őszéig a recski üzem 50%-os létszámmal csak kutatóüzemként működött, közben, tetemes új ércvagyont fedeztek és tártak fel. 1950 őszén az önálló üzemmé átszervezett Recski Ércbánya Vállalat a termelést újra elkezdte. A Lahóca-hegyi ércbányában 1978 őszén a termelést megszüntették. Időközben Recsken egy új mélyművelésű ércbányát tártak fel, amelynek a privatizálása még nem történt meg. A recski ércbánya ma is létezik, ahol termelés ma még nincs, csak a szükséges bányafenntartási munkák folynak. Irányítás és felügyelet 1926-1931 között az új bánya és az ércelőkészítő mű kivitelezési munkálatait a M. Kir. Állami Ércbányászati Központi Igazgatóság irányította. A recski ércbánya 1927-1935. június 30. között a Pénzügyminisztérium, 1935. augusztus 1. - 1943. december 31. közti időszakban az Ipari Minisztérium osztályának közvetlen felügyelete alatt állt, s annak helyi üzemi igazgatósága nem volt. A vállalat központja: Iparügyi Minisztérium Bp. II., Lánchíd u. 2. Áz üzem élén az üzemvezető főmérnök állt, aki 3-4 műszaki vezetővel ellátta az üzem irányításának a feladatait és végezte a csekély hivatali adminisztrációval járó levelezést. Termelési, műszaki és adminisztratív ügyekben a Pénzügyminisztérium, illetve az Iparügyi Minisztérium illetékes osztályától, míg a pénzügyi, műszaki és anyagkezelési ügyekben pedig a Pénzügyminisztérium, valamint az Iparügyi Minisztérium számvevőségétől kap utasítást, és ezekhez küldi jelentéseit. A vállalat elnevezése 1937-ben Magyar Királyi Állami Ércbánya, Recsk, 1942-ben pedig Magyar Királyi Állami Ércbányászat Recski Üzeme néven szerepelt. 2 9 A vállalat 1944. január 1. 1946-ban az Állami Ércbánya és Kohászművek Központi Igazgatósága, 1946-1947-ben a MÁSZ Rt. (Magyar Állami Szénbányák Rt.), 1947-1948-ban a Nehézipari Központ kezelésében lévő diósgyőri MÁVAG egyik fióküzeme lett a recski ércbánya a gyöngyösoroszi ércbányával együtt. 1948-1949-ben az Iparügyi Minisztérium Kohászati Osztálya, 1949. február 1-től 1950. október l-ig az Ércbányászati Nemzeti Vállalat volt a recski üzem felügyeleti hatósága. 1950. október 1-től önálló vállalat lett, ekkor kapott helyben önálló könyvelést is. Irattári rendszer, kutatási mód Az eredeti irattári rendszer nem maradt fenn. A bánya iratanyaga csak 1925-től maradt fenn. Ez az iratanyag 1952-ben, amikor a vállalat az iratait átselejtezte, már erősen csonkult, és rendezetlen állapotban volt. A levéltár a selejtezés után megmaradt iratokat vette át megőrzésre. A középszintű rendezésnél, 1989-ben, itt is figyelembe vettük az „Útmutató a tanácsi levéltárakban őrzött gazdasági iratanyag rendezéséhez" készült segédlet ajánlásait. Ez alkalommal felállítottuk azt az eszmei rendszert, amelyet az iratok keletkezése, fontossága, hierarchikus rangsora megkívánt. A recski ércbányászat 1850-1926-ig terjedő korai időszakából, amikor magánvállalkozások soraként működött, egyetlen irat sem került a Heves Megyei Levéltárba. Ismereteink szerint e korai időszakból a Mátrabánya Egylet iratanyagát töredékesen a Rudabányai Bányászati Múzeum őrzi. A recski ércbánya 1926-1944 közötti korszakában keletkezett iratok a XI-2-es fondban találhatók. A bánya működésének 1945 utáni idején keletkezett iratok a XXIX-4 fondba kerültek. Ezen kívül a Magyar Országos Levéltár őrzi az Unió Bányászati és Ipari Rt. anyagát, amelyben Schmidt Sándor recski ércbánya bérletére (1922-1929) és a vállalat 1938-1944 közti korszakára vonatkozó iratait. 3" Ezen kívül a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. és konszern Okmánytárában az ércbánya 1930, 1938. évi energia-ellátási szerződései, továbbá a Parád-Recsk vidéki zártkutatmányok 1935. évi iratai is fennmaradtak." Ezen kívül a Nagybátony-Újlaki Egyesült 2 7 SZIGETI K„ 1978. 15-18. 2 8 SZIGETI Károly (Recsk) bányaigazgató közlése. Sgy. 1978. V. 17. 2 9 SÁRKÖZI Z„ 1977. 353. 3< ) SÁRKÖZI Z„ 1967.1. 20. 3 1 JENEI K„ 1968.91., 81. /
