Csiffáry Gergely: A Heves megyei levéltárban őrzött gazdasági szervek iratai 1846–1953 - A Heves Megyei Levéltár segédletei 3. (Eger, 1998)
Bányák és ipari vállalatok
22 XI-1/b Egercsehi Kőszénbánya és Portlandcementgyár Rt. bélapátfalvi cementgyárára vonatkozó iratai 1907-1950 Történeti áttekintés A bélapátfalvi cementgyárat 1908-ban alapította lovag Wessely Károly bécsi nagyvállalkozó, akinek Csehországban lévő kiterjedt birtokai mellett egyidejűleg 9000 kat. h. erdőbirtoka is volt a Bélapátfalvával szomszédos szilvásváradi határban. Miután az itteni erdészete faanyagának az értékesítését elsődlegesen a szállítási lehetőségek hiánya korlátozta, ezért azon fáradozott, hogy a kitermelt fát vasúton elszállíthassa, és érdekeltséget teremtsen az Eger és Putnok településeket összekötő, vasútvonal létesítésére, amelynél az építendő vasútvonal az ő szilvásváradi birtokát érintené. így lett Wessely az elnöke az Eger-Putnoki Helyiérdekű Vasút Rt-nek, amelynek az alapszabályát 1907. május 29-én fogadták el. Ezt a tranzakciót sikerült Wesselynek a Magyar Agrárés Járadékbankkal - a későbbi Magyar-Olasz Bankkal - létrehozni. 1 4 Azért, hogy a vasúti áruszállítási lehetőséget gazdaságosan kihasználják, Wessely Károly üzlettársával, Márkus Ágostonnal közösen egy terrágium-szerződés révén haszonbérbe vette Beniczky György egercsehi birtokos mintegy 3200 kat. h. birtoka alatt rejlő kőszénvagyon kiaknázásának a jogát. Wessely az opciót 1904-ben szerezte meg a kőszén kitermelésére, ugyanakkor 1906 nyarán a kereskedelmi miniszternél sikerült elérnie, hogy 1908-tól 5 éven át nagy tételben szenet vásároljon a magyar államvasút a létesítendő bányától. A vasút 1908 őszére elkészült, s az időtől az egercsehi szénbányától a szenet szállítani kezdték. 1 5 Ekkor érkezett el Wessely oda, hogy valóra váltsa egy másik tervét, vagyis, hogy a Bélkő csaknem tiszta kalciumkarbonát (CaCo 3) tartalmú triász mészkővagyonát hasznosítva cementgyárat létesítsen. Ezért saját kezdeményezésként 1908-ban részvényt bocsátott ki 2,6 millió aranykorona értékben, amit 1912-1913-ban újabb részvénytőke-emelésekkel 4,2 millióra felemelt. A részvényeket az alapító Wessely bocsátotta ki, aki saját költségére megrendelte a cementgyár berendezéseit az Amme, Giesecke & Konegen braunschweigi gépgyárnál, amelyekre hitelt kért a gyártól. A berendezések ellenértékét elszámolta az új részvénytársasággal, ugyanakkor a kezében lévő saját részvényeire a Magyar Bank és Kereskedelmi Rt-nél (a későbbi Angol-Magyar Banknál) és egy csehországi banknál hiteleket vett fel, amiből sürgős anyagi kötelezettségeit szanálta. 1 6 A cementgyári építkezések 1908 őszén megindultak. 1910-ben elkészült az akkori legfejlettebb nedves eljárással az első 2,5 m átmérőjű, 40 m hosszú, 90 tonna klinker/nap kapacitású forgókemence. A második forgókemencét 1912-ben gyújtották be, míg a harmadik, 3 m átmérőjű és 50 m hosszú kemencét 1913-ban helyezték üzembe és ez naponta 180 tonna klinkert állított elő. A Bélkőn létesített üzemi kőbányából kötélpályán beszállított mészkövet pofástörőkkel, majd golyósmalmokkal iszappá őrölték. A szénőrlést Ronlette-malmok, a cementőrlést pedig Ergo-típusú csőmalmok végezték. A szükséges villamos energiát a gyár állította elő, továbbá a folyamatos vízellátás biztosítására víztározót építettek, az ún. gyári tavat. Ekkor épültek az első dolgozói lakások is. 1914-ben, a háború kezdetén, a cementgyár már naponta 400 tonna portlandcementet állított elő, bár a háborús helyzet miatt kapacitását csak részben tudta kihasználni. 1 7 1914-ben - Wessely halálakor - derült csak ki, hogy a dúsgazdagnak tekintett vállalkozó sorozatos pénzügyi manőverei során teljesen eladósodott. A cementgyár a hagyatéki eljárás végén 1917-ben - az Angol-Magyar Bank tulajdona lett, megszerezve a 4,2 millió aranykorona névértékű összes részvényt. Az állandósult pénzügyi nehézségek hátráltatták a termelést, ugyanakkor a tőkehiány hasonlóan súlyos válságba sodorta az egercsehi kőszénbányát is, amely szintén eladósodott. A közös gazdasági problémák, a hasonló helyzet azt eredményezte, hogy az Angol-Magyar Bank és a Budapestvidéki Kőszénbánya Rt. 50%-os tőkecserével a vállalatok veszteségeit 1918. január 1-től leírta, és szindikátust hozott létre, amely közös vezetéssel működött. A Bélapátfalvi Portlandcementgyár Rt. központja átvette az Egercsehi Kőszénbánya Rt. igazgatását. A két vállalat 1923. január l-jén jogilag fuzionált, viszont a gyakorlatban a vállalatok egybeolvasztására csak 1923 májusában került sor. 1925-ben a hazai cementfogyasztás a mélypontra zuhant, súlyos helyzetbe hozván a magyar cementipart. Ezért az érdekelt hazai cementgyárak megalakították az ún. cementkartellx., amely 1 4 SAS K„ 1960. 3. 1 5 CSIFFÁRYG., 1977. 15-19. 1 6 SAS K„ 1960. 4. 1 7 SAS K„ 1960. 7-8. 1 8 CSIFFÁRYG., 1977. 40.
