Csiffáry Gergely: A Heves megyei levéltárban őrzött gazdasági szervek iratai 1846–1953 - A Heves Megyei Levéltár segédletei 3. (Eger, 1998)
Bányák és ipari vállalatok
23 meghatározta a gyárak szállítási kontingensét, illetve azok terítési területét. A bélapátfalvi cementgyár 1925-1929 között a cementkartellen belül 12,5%-ról 23%-ra növelve megduplázta a saját részesedését. Ezzel egyidejűleg a második legnagyobb termelővé lépett elő, miközben a hazai cementszükséglet egynegyedét gyártotta 1939-ig. 1927-ben a Budapestvidéki Kőszénbánya Rt. a cementgyár 50%-os bővítését határozta el a belga érdekeltség hozzájárulásával. Az érvényben lévő szindikátusi szerződés értelmében az AngolMagyar Banknak a szükséges tőkefedezet felével kellett volna hozzájárulni az új beruházásokhoz. Miután ezt nem vállalta, részvényeit felajánlotta a belga érdekeltségnek. így lett 1928-ban az Egercsehi Kőszénbánya és Portlandcementgyár Rt. kizárólagos tulajdona a Budapestvidéki Kőszénbánya Rt-nek, illetve a belga érdekeltségnek. 1929-1930-ban az új tulajdonos további kapacitásbővítő beruházásokat hajtott végre. A forgókemencéket hőhasznosító kazánokkal látta el, a termelt gőzenergiát a korábbi kis teljesítményű generátorok helyett 2 db 300 LE-s Láng-gőzturbina generátorral alakították át villamos energiává. A gyárbővítés során a nyersanyagellátás növelése végett újabb kötélpályát építettek, új kőbányát nyitottak. Növelték a tároló silók befogadóképességét, és üzembe helyezték az automatizált zsáktöltő berendezést. 1929-ben a 3 m átmérőjű 50 m-es forgókemence elkészültével elérték a gyár háború előtti maximális kapacitását. 1930-ban egy kemencével megkezdték a fehércement gyártását. A kikísérletezett és szabadalmaztatott „Üstökös fehér" védjegyű fehércement 20 évig itthon és külföldön kedveltté lett. 1 9 A II. világháború alatt újabb tulajdonosváltozás történt. 1940-ben a német gazdasági szakemberek igen érdeklődtek főleg a cementgyár iránt. A német-belga tárgyalások azonban az eladás körül zsákutcába kerültek. A magyar kormányzat sugalmazására, melynek nem volt kedvére, hogy ilyen fontos vállalat német kézre kerüljön, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank és a Magyar Általános Hitelbank 1942-ben 123 millió belga frankért megvásárolta a vállalatot. A Magyar Általános Hitelbank mögött 50%-ban a Magyar Általános Kőszénbánya Rt., a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank mögött 50%-kal a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt., illetve más vállalatok álltak. 2 0 A cementgyári bővítéseket, beruházásokat a háború idején is szinte töretlenül tovább folytatták, így 1939-194l-ben létesült a hűtőtorony, 1940-ben elkészült az új sodronykötélpálya, 1943-ban még újabb munkáslakótelep épült, valamint 1943-1944-ben egy újabb szénmalom építésébe fogtak. A cementgyár 1944 novemberéig folyamatosan termelt. Ekkor a szándékos rombolás elkerülése végett a villamos energiát szolgáltató gőzturbinák és generátorok néhány főbb alkatrészeit leszerelték és Lábatlanba, az ottani cementgyárba szállították. így az üzem termelése megbénult, a kivonuló német csapatok részéről ezért értelmetlenné vált egy esetleges újabb károkozás. A háborús események különösebb kárt nem okoztak a bélapátfalvi cementgyárnak. A front elvonulása után a termelés újraindítását főként az Eger-putnoki vasútvonal helyreállítása és az anyaghiány késleltette. 1946 márciusában újra kezdett termelni a cementgyár. A Bélapátfalvi Portlandcementgyár munkáslétszáma | Ev | Összes dolgozó | 1918 225 1929 202 1945 404 1946 332 1947 november 412 1946. január l-jén - de jure - az egercsehi szénbánya és a bélapátfalvi cementgyár különvált, amikor a bányát államosították. A cementgyár irányítását az 1948-as államosításig a vállalat budapesti központja, illetve az Egercsehi Kőszénbánya és Portlandcementgyár Gyárigazgatósága látta el. A cementgyár az 1948. március 25-i rendelettel, mely a 100 munkásnál többet foglalkoztató iparvállalatok államosításáról határozott, a gyár állami tulajdonba került. A vállalat államosítása utáni korszakában keletkezett iratok a XXIX-6 fondban érhetők el. A régi cementgyár termelését állami nagyberuházással épült új gyár vette át 1980 őszén. A vállalat Bélapátfalvi Cement- és Mészipari Rt. néven ma is működik. Irattári rendszer, kutatási mód Az eredeti irattári rendszerre szorítkozó megállapításaink megegyeznek a XI-1/a fondnál lévő egercsehi szénbányára vonatkozó megjegyzésekkel. A középszintű rendezésnél itt is figyelembe vettük az „Útmutató a tanácsi levéltárakban őrzött gazdasági iratanyag rendezéséhez" című segédlet ajánlásait. A rendezésnél visszaállítottuk azt az eszmei rendszert, amelyet az iratok keletkezése, fontossága, hierarchikus rangsora megkívánt. Az iratokat úgy csoportosítottuk, hogy 1 9 SAS K„ 1960. 11-14. 2 0 SAS K., 1960. 14-15.
