Csiffáry Gergely: A Heves megyei levéltárban őrzött gazdasági szervek iratai 1846–1953 - A Heves Megyei Levéltár segédletei 3. (Eger, 1998)
Takarékpénztárak
99 XI-251 Egyházmegyei Takarékpénztár Rt. iratai 1864-1949 Történeti áttekintés Minden bizonnyal a jelenkori Heves megye területén a legkorábbi banki műveleteket végző pénzintézet a XVIII. századi alapítású Egyházmegyei Ájtatos Alapítványok. Ennek a pénztárnak amikor az egri 1800. augusztus 23-i tűzvész során elpusztult az alapítványi pénztár 100 ezer forintja s valamennyi jogbiztosító szerződése - már számottevő hitelintézeti múltja volt. Az alapítvány az 1806-ban a Fuchs Ferenc egri érsek által felállított szegények intézetét évi 7500 frt-tal támogatta. 1854-ben azt írták róla: „... az Egyházmegyei Ájtatos Alapítványok Intézete, melyhez mint hitelbankhoz annál nagyobb bizalommal folyamodik kölcsönért a valamit szerezni vagy vagyonát gyarapítani akaró egri ember, minthogy a fölvett tökét, ha a 6%-os kamatot megfizeti, gyermekéről unokáira is minden háborítás nélkül áthagyhatja: Eger házainak legalább a fele az innen nyert kölcsönből épült, és mily könnyebbség az eladóra úgy mint a vevőre, ha nem kénytelen most nagy kamatra is alig szerezhető készpénzzel fizetni, [míg] az alapítványi adósságot átvévén apránként faraghatják le... " 18 4 Az Egyházmegyei Takarékpénztár Rt. ebből a jogelődnek tekinthető Egyházmegyei Alapítványi Hivatalból szerveződött, amely hitelintézet az egri főkáptalan tulajdonában állt. Az átszervezést az tette szükségessé, hogy a régi Alapítványi Hivatal nehéz gazdasági helyzetbe került az első világháború befejezte után. Az Egyházmegyei Alapítványoknak közel 16 millió korona értékű vagyonát jórészt hadikölcsönökbe fektették, az ebből származó veszteségek a hitelintézet létét alapjaiban veszélyeztették. A csőd elkerülése, és az intézet hitelképességének a fenntartása szükségessé tette az Alapítványi Hivatal takarékpénztárrá történő átszervezését. Ez időben fennálló rendeletek - az 1916. évi XIV. törvénycikk - alapján új pénzintézetet alapítani azonban csakis 20 millió korona alaptőkével lehetett. Az Alapítványi Hivatal ekkora tőkét nem tudott előteremteni. A Pénzintézeti Központ akkori igazgatója, Windisch Herman tanácsa szerint jártak el az Alapítványi Hivatal vezetői. Windisch javaslata alapján kerestek egy kis vidéki pénzintézetet, hogy azt majorizálják, azaz a részvénytőke többségét megszerezve ellenőrzésük alá vonják. E célra az 1870-ben alakult Borsod-Mezőkeresztesi Takarékpénztár Rt. alkalmasnak bizonyult, ugyanis 60 000 koronás alaptőke mellett 760 000 korona értékű hadikölcsönkötvény volt a birtokában. Ilyen helyzetben a kis hitelintézet örömmel fogadta a tőkeerős Egyházmegyei Alapítványi Hivatal közeledését. 18 5 A takarékpénztár alapítása a következő úton zajlott le. A Borsod-Mezőkeresztesi Takarékpénztár 60 000 koronás alaptőkéjét az 1920. július 18-án tartott közgyűlésen felemelték 300 000 koronára új kötvények kibocsátásával. Az eljárással az Egyházmegyei Alapítványok 176 000 korona névértékű részvény birtokába jutott. Ezzel az alapítványok majoritása már biztosítva volt. Ezután a Pénzintézeti Központ engedélyével elérték az 1920. augusztus 19-i közgyűlésen, hogy a Borsod-Mezőkeresztesi Takarékpénztár áttette telephelyét Egerbe, egyben pedig a nevét Egyházmegyei Takarékpénztár Rt-re változtatta. Még ugyanezen a közgyűlésen az alaptőkét 300 000 koronáról 3000 db 1000 korona értékű részvény kibocsátásával 3 millió 300 000 koronára emelték fel úgy, hogy a 3000 db új részvényt kizárólag az Egyházmegyei Alapítvány nevére jegyezték le. Ezen a közgyűlésen a részvényeket 1000 korona névértékű részvényekké változtatták át úgy, hogy a Borsod-Mezőkeresztesi Takarékpénztár Rt. egyéni kézen lévő egyes részvényei 1/5-ös egyházmegyei takarékpénztári részvényekké váltak. Az 1921. december 29-i közgyűlés során újabb alaptőke-emelést hajtottak végre, mely alkalommal a 3 millió 300 000 koronás alaptőkét 7 millióra emelték fel 3700 db, egyenként 1000 korona értékű új részvény kibocsátásával. Az új részvényeket 3 millió 700 000 korona értékben a közgyűlés az Egyházmegyei Alapítványnak ajánlotta fel 1000 koronás árfolyamon. Az 1922. december 12-i közgyűlés a korábbi 7 milliós alaptőkét 20 millió koronára emelte 13 000 db, egyenként 1000 koronás új részvény kibocsátásával. Az újonnan kibocsátott részvényekből a régi részvényesek minden 2 darab régi részvény után 1 db új részvényt vehettek át az elővételi jog alapján darabonként 1600 korona vételáron. Ekkor a részvényjegyzésekkel a következő főrészvényesei voltak a hitelintézetnek: alapítvány 3000 db, egri érsekség 3000 db, BükkSebe római katolikus alapítvány (valójában az Egri Főkáptalan) 3000 db, Egri Papnevelő Intézet 400 db részvény, a mezőkeresztesi egyének 62 db részvény birtokába jutottak. KUBINYI F.-VAHOT I., 1854. 43-44. HML. XI-237/l.a. Egri Egyházmegyei Takarékpénztár Rt. alapítási iratai.
