Csiffáry Gergely: A Heves megyei levéltárban őrzött gazdasági szervek iratai 1846–1953 - A Heves Megyei Levéltár segédletei 3. (Eger, 1998)
Takarékpénztárak
100 Az 1923. április 24-i közgyűlésen a 20 milliós alaptőkét 40 millióra emelték fel. Új főrészvényes a kassai székeskáptalan volt, mely 15 000 db részvényt 2500 koronás kibocsátási áron vett át. 18 6 Az 1923. december 29-i közgyűlésen az alaptőkét 40 millió koronáról 200 millióra emelték fel. Ezúttal az új főrészvényessé az Egri Főkáptalan vált úgy, hogy eladta a Szil-pusztán (Tiszabábolna határában) lévő birtokát, és az ingatlan teljes értékét befektette az Egyházmegyei Takarékpénztár Rt. részvényeibe. 18 7 Az 1924. december 29-i közgyűlésen az alaptökét 200 millióról 250 millióra emelték úgy, hogy 50 000 db részvényt kibocsátottak 20 000 koronás áron. Ezeket a részvényeket az Egyházmegyei Alapítványok szerezte meg. 1926. április 30-án a felértékelésnél a 250 000 db 1000 koronás részvény összevonásával az alaptőkét 20 000 pengőben állapították meg. Majd 1926. június 30-án 16 000 db 10 pengős részvénnyel 180 000 pengőre emelték. 1929. március 20-án 27 000 db 10 pengős új részvény kibocsátásával 450 000 pengőre emelték fel az alaptőkét, és a részvényeket összevonták. 1926 tavaszán igen súlyos fizetési gondokkal küzdött az Egyházmegyei Takarékpénztár. Az Egri Főkáptalan a bank gazdasági helyzetének a javítására 10 milliárd koronás (800 000 pengő) 20 éven át törlesztendő, 10 évig kamatmentes kölcsönt kapott. Majd a Főkáptalan kérésére 1926. április 10én a Pénzintézeti Központtól kapott a bank 5 milliárd korona (400 000 pengő) újabb kölcsönt vett fel. E hitelek segítségével a Takarékpénztár likviditási gondjai megoldódtak, alaptőkét tudott emelni, a tartozásokat leírhatta és forgótőkéhez jutott. A fentiek ellenére 1926-ban a Takarékpénztárt 1,5 milliárd korona veszteség érte. 18 8 Továbbá a Takarékpénztár érdekkörébe került vállalatok szakszerűtlen irányítása következtében 1927-28-ban fel kellett számolni az Egri Forgalmi Rt-t, a Hering-féle Mezőgazdasági Gépgyár és Vasöntöde Rt-t, a szarvaskői szénbányát, a Mátrai Faipar Rtt és a bélapátfalvi kőedény gyárat. Majd 1931. január 31-én újabb alaptőke-emelést hajtottak végre, amikor 500 új 100 pengős részvénnyel 500 000 pengőre emelték az alaptőkét. 1 9" Az Egyházmegyei Takarékpénztár Rt. sorozatos alaptőke emelésekkel stabilizálta banki pozícióját. Ugyanakkor a vállalatok sorát az érdekkörébe vonta, s ezen kívül saját alapításai is voltak. 1922-ben a pénzintézet alkalmazottainak száma 54 fő volt. Ez időben érdekköri és saját alapítású vállalatai, intézményei a következők: 1. Érseki Bánya- és Ipartelepek Rt. 2. Első Bélapátfalvi Kőedénygyár Rt. 3. Hering-féle Mezőgazdasági Gépgyár és Vasöntöde Rt. 4. Egri Forgalmi Rt. 5. Egri Forgalmi Rt. szarvaskői szénbányája 6. Egri Népszövetkezet 7. Jászvidéki Terményforgalmi Rt., Jászfényszaru 8. Mátra Faipari Rt., Gyöngyös 9. Egri Keresztény Sajtószövetkezet 10. Industria Rt., Mezőkövesd 11. Gyöngyös Városi Széntermelő és Értékesítő Rt. 12. Gyöngyös-Benei Helyiérdekű Vasút Rt. 13. Tari Gőzmalom Rt. Fiókintézetei: Gyöngyös, Jászfényszaru, Mezőkövesd és Mezőkeresztes. A takarékpénztár összes fiókintézete és vállalatai alkalmazottainak létszáma 1922-ben: 459 fő. A takarékpénztár szoros kapcsolatban állt a Nemzeti Hitelintézettel, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bankkal és a Pesti Hazai Első Takarékpénztárral. Az intézet államosítására 1948-ban került sor. Ezután a pénzintézet beolvadt az Országos Takarékpénztár Nemzeti Vállalatba, és ennek fiókjaként működött tovább. Irattári rendszer és kutatási mód Az Egyházmegyei Takarékpénztár Rt. iratai az államosítást követően hiányosan kerültek a levéltárba. 1991-ben a takarékpénztár iratait középszinten átrendeztük. Ezt a munkát igényelték az anyag kutathatóvá tétele, valamint a gazdasági szervek rendezéséhez készített elvi útmutató rendelkezései. A rendezés során kialakítottuk azt az új rendet, amely megfelelt az iratok keletkezése, fontossága, hierarchiája követelményeinek. Az iratokat úgy csoportosítottuk, hogy az egyes tárgykörök meghatározásakor figyelembe vettük a részvénytársasági alapon működő hitelintézet korabeli irányítási, működési, felépítési gyakorlatát. Ezek a csoportok a következők: közgyűlés, igazgatóság, 187 188 189 HML. XI-237/l.a. Egri Egyházmegyei Takarékpénztár Rt. alapítási iratai. HML. XI-237/2.C. Igazgatósági tanácsülés jegyzőkönyve. CSIFFÁRY G„ 1997.49. CSIFFÁRY G., 1997. 52. LADÁNYI M„ 1936. 90.
