Dézsmajegyzékek 1. Heves- és Külső-Szolnok vármegye 1548 - Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 1. (Eger, 1981)
Bevezetés
Ill a falvak, illetve a háztartások összeírási rendjéből következtetni lehet a dézsmaadminisztráció sajátosságaira, a települések együttesen adott quartájából talán a közös plébániára, illetve filiális viszonyra is. A districtusok és a helységek nevének gyors kikeresésére pedig kötetünk tartalomjegyzéke áll rendelkezésre. A bort-mustot a jelentős termelő helységekben szőlőhegyenként, promontortumok egymásutánján haladva tizedelték. Ezt a rendet nem követjük szorosan, hanem egy táblázatba foglaljuk egyazon szőlőbirtokosnak (és falunak-mezővárosnak) a dézsmáját, úgy, hogy külön függőleges rovatokba, de egy sorban összegezhetően kerül a különböző hegyekről szárma.zott adőrész. Ezáltal egy név, illetve termelőegység teljes tizedmennyisége éppúgy leolvasható, mint a promontoriumok összprodukciója. A gabona-, bor- és az állatösszeírások egymás közti viszonylatában nem szerkeszthettünk egyetlen táblázatot, terjedelmi okoknál fogva. Ezeket a dézsmafajtákat külön táblák tartalmazzák, de az egyes családfőket könnyen azonosíthatja az olvasó a táblázatokban feltüntetett sorszámok, illetve az azokra tett kölcsönös utalások segítségével. (Példaként lásd Nagytálya lajstromait ebben a füzetben !) A dézsmakerületek -- szükség esetén (első kötetünkben pl. az Egri Völgynél) az egyes helységek -- táblázatai előtt, amennyiben ismerjük, megadjuk a dézsmaszedők nevét, állását, foglalkozását, az összeírás időpontját, az eredetileg-helyileg alkalmazott mértékeket, valamint azt, hogy milyen rovatokból állanak a soron következő táblázatok. A lajstromok fedőlapján vagy fejrovataiban talált egyéb felírások (az egész falu tizede a főesperest, a provisort illette stb.) a jegyzetapparátusba kerültek. A táblázatokat, ha rovataik részletei el is térnek egymástól, egységes elvek szerűnt szerkesztettük. Mindenekelőtt a mértékeket hoztuk közös nevezőre: a gabonaféléket kévében (vagy ha kaszálták, falcaturában, cumulusban, jugerumban), a bort budai iccében, az állatokat darabszám, a megváltási tételeket dénárban írtuk. A cséplési eredményeket meghagytuk az eredeti űrmértékek szerint, annál is inkább, mert sokféle helyi mércét használtak. Ha ezek ismeretlenek a szakirodalomban, akkor kísérletet teszünk térfogatuk felderítésére. (Lásd pl. a fertalia mértéket jelen füzetünk I08. oldalán a 7. jegyzetszám alatt!) A táblázatokban feltüntetett mennyiségek mindig tizedek;. Nem vállalkozhattunk tiszta meggyőződéssel e számértékek lo-zel vagy 11,25-dal való szorzásáz-a, azaz a fel
