Heves megye történeti archontológiája (1681–)1687–2000 - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 14. (Eger, 2011)
Tisztviselői adattár (1681–)1687–2000
TISZTVISELŐI ADATTÁR. <1681—>1687-2000 Az adattár felépítése és használata A megyei tisztségeket, a tisztviselők és az alkalmazattak nevét, hivatalviselésük idejét 1687-től, Eger és vele a vármegye egész területének török uralomtól történt felszabadulásától a 2000. évig tartalmazó adattár szoros időrendben készült. Az adatokat azonban nem tagolatlanul közöljük, mivel a megyerendszer az érintett több mint 300 esztendő folyamán többször átalakult, egyes periódusokban pedig válságos, illetve rendkívüli helyzetbe került (így II. József uralkodása második felében, az 1848/49-es forradalmat és szabadságharcot követő ún. neoabszolutizmus idején, a kommunista Tanácsköztársaság hónapjaiban). Az átszervezéseket figyelembe véve adattárunkban a következő kronológiai fejezeteket alakítottuk ki: (1) Heves és Külső-Szolnok vármegye tisztikara 1687-1849, (2) Egri Császári-Királyi Megyehatóság tisztikara 1849-1860, (3) Heves és Külső-Szolnok vármegye tisztikara 1861—1867, (4) Heves és Külső-Szolnok vármegye tisztikara 1867-1872, (5) Heves (és Külső-Szolnok) vármegye tisztikara 1872-1918, (6) Heves vármegye tisztikara a Tanácsköztársaság idején 1919. március 21.-1919. augusztus 1., (7) Heves vármegye tisztikara 1919-1950, (8) Heves megye tisztikara 1950-1990, (9) Heves megye tisztikara 1990-2000. Ebből a tagolásból világosan kitűnik, hogy a (vár)megye közigazgatási szervezeti változásai többnyire nem álltak távol Magyarország politikai fordulópontjaitól, és ha nem kapcsolódtak azokhoz, akkor az általunk megvont időhatárokat részletes lábjegyzetekben magyarázzuk meg, például az 1872. évi terminus esetében, de még az 1849. vagy az 1860-1861. esztendők esetében is. (Helyi jelentőségét tekintve vitatható elem, hogy az 1876-os vármegyerendezést - mely Heves és Jász- Nagykun-Szolnok vármegyéket elválasztotta egymástól - a mi esetünkben sem tekintettük időhatárnak. Ennek magyarázata az, hogy a megye központi és járási igazgatási szervezetében semmilyen változás nem történt, csak a közigazgatási határok változtak meg - ráadásul járási szinten nem először és nem utoljára.) A megyei és a járási határok változásait egyébként minden esetben lábjegyzetekben közöljük. Az adattár korszakos tagolódása ellenére alapelvünk, hogy minél egységesebb struktúrában közöljük a feltárt információkat. Az egyes időszakokon belül mindig a rendi országgyűlésekre választott vármegyei követek szerepelnek az élen, és a polgári és szocialista korszakban sem mondtunk le a megye választó- kerületeiben mandátumot nyert — bár nyilvánvalóan párt- vagy népfrontjelöltekként indult - ország-, illetve nemzetgyűlési képviselők felsorakoztatásáról. Már ez is jelzi, hogy az egységes forráskiadási szerkezet érdekében több kompromisszumot kötöttünk a korabeli nomenklatúrával szemben: így például nemcsak a választott, hanem a kinevezett tisztviselőket (pl. a főispánt és helytartóit, a jegyzőt), és a választott tisztviselőkön kívül a fogadott, illetve kinevezett és egyre növekvő számú, ám nélkülözhetetlen (közigazgatási, közbiztonsági, tüzrendészeti, 67
