Heves megye történeti archontológiája (1681–)1687–2000 - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 14. (Eger, 2011)
Rövidítések jegyzéke
TISZTVISELŐI ÉLETPÁLY ÁK Gimnáziumi tanulmányait Gyöngyösön végezte. Azután Egerben bölcseletet és teológiát tanult, de egyházi ambícióival 1844-ben felhagyott, és a teológia helyett jogot hallgatott. 1848-ban a hevesi önkéntes zászlóaljjal részt vett a temerini harcokban. A Délvidékről betegen tért haza, de 1849 februárjában Debrecenbe ment. Kossuth 1849. március 16-án tábori történetírónak nevezte ki a III. hadtesthez. A szabadságharc után nevelő volt, előbb Gömörben, ahol Tompa Mihállyal és Szász Károllyal került ismeretségbe, majd Gyöngyöshalászra kerülve kapcsolatot tartott Vachott Sándorral. Azután Pestre költözött, ahol előbb nevelő volt, később egy magánintézetnél tanárként működött. Időközben a Szépirodalmi Közlöny munkatársa volt. Megyei hivatali pályája a Bach-rendszer bukása után kezdődött, 1860. december 13-án az újjászervezett Heves és Külső-Szolnok vármegye aljegyzőjének választották meg. A feladata lett az abszolutizmus korának történeti összefoglalása, mely munkájáért tiszteletbeli főjegyzővé nevezték ki. 1861. november 18. után, a provizórium időszakában visszavonult a megyei közéletből, Kenderesen lakott. A kiegyezést követően, 1867. április 30-án első aljegyző, majd 1869. december 28-án főjegyző lett. Ezt a tisztséget folyamatosan több mint két évtizedig ellátta, mígnem 1892. június 25-én egyhangúan megválasztották alispánnak. 1896. május 11-én nagyhatású - szabadelvű - beszédet mondott a vármegye millenniumot ünneplő közgyűlésén. 1897. április 26-án nyugdíjba vonult. 1914. június 18-án halt meg Egerben, a Fájdalmas Szűz temetőbe helyezték örök nyugalomra. Zalár József jelentős irodalmi tevékenységet fejtett ki. Első verse 1846- ban jelent meg, ettől kezdve folyamatosan jelentek meg írásai különböző lapokban. Legfontosabb munkái: Szabadság-dalok. Pest, 1849., Zalár költeményei. Kiadja Vachott Imre. Pest, 1855., Borúra derű. Költemények. Pest, I860., Emlékirat. Bevezetésül Heves vármegye 1849. aug. 16. megszakadt s 1860. decz. 12. újra megkezdett alkotmányos jegyzőkönyvébe. Eger, 1861., Szilágyi haragja. Költői beszély. Kiadja Szederkényi Nándor. Eger, 1867., Visszapillantás az egri kaszinó ötven éves múltjára. Eger, 1883., A honvéd-világból. Budapest, 1898., Zalár József Költeményei. Budapest, 1902. Emlékekés emlékezések. (Költemények.) Budapest, 1909. P. J. 586
