Heves megye történeti archontológiája (1681–)1687–2000 - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 14. (Eger, 2011)

Rövidítések jegyzéke

TISZTVISELŐI ÉLETPÁLYÁK

Zalesky Imre, zalesici és lubici1239 főszolgabíró

A Zalesky családot nem sikerült egyértelműen azonosítani a genealógiai szak- irodalom alapján. Volt ugyan Nógrádban egy hasonló nevű család, de Imrének velük való kapcsolata nem bizonyítható.

Zalesky Imre 1861-ben született, szülei Zalesky József és Gosztonyi Cecília voltak. 1882. szeptember 29-én tett Budapesten államtudományi vizsgát.

1883. június 1-jén lépett gyakornokként Heves vármegye szolgálatába. 1884. január 1-jétől a Hatvani járás segédszolgabírója lett. 1887-ben ugyanitt szolgabíróvá lépett elő, sőt 1892. október 10-én tiszteletbeli főszolgabíró lett. 1895. december 13-án valóságos főszolgabírónak választották meg járásában. Ezt a tisztséget viselte 1916. február 24-i nyugdíjazásáig.

1923. június 10-én halt meg Hatvanban.

P. J.

Zsarnóczay András1240 szolgabíró

1694. július 19-én nyert feleségével, Megyeri Sárával és Rózái lányával nemesi armálist, melyet 1695. január 27-én Heves és Külső-Szolnok vármegye közgyűlésén kihirdettek. Családneve Zsamóczai, Zamoczay, Zamoczay, Zamochay, Zamoczj, Samóczy, Samoczay, Samóczj, Zsamóczy alakváltozatokban található a forrásokban.

Hivatali pályafutását lakóhelyén, Gyöngyösön kezdte, ahol az oppidum jegyzője (nótárius) volt 1687-1689 és 1690-1693 között. A vármegye tisztség- viselői közé 1694. szeptember 9-én került, ekkor választották meg aljegyzőnek (substitutes nótárius, vicenotarius). A következő tisztújításokon hivatalában újra megerősítették. Azután 1697. szeptember 19-én a tisztújító közgyűlés döntése alapján a harmadik, Egri járás szolgabírája (judex nobilium, judlium) lett. 1698. november 6-án nem választották meg újra szolgabírónak, hanem ismét aljegyzői megbízatást kapott. 1701. szeptember 30-án megerősítették ebben a tisztségében, s még az első, Gyöngyösi járás esküdtjévé (ordinarius juratus, jurassor) is megválasztották. A két feladatkört 1705. február 16-ig látta el, ráadásul Gyöngyösön

1239 AJ 1903. 8. p.; HmKL 1892. 189. p.; HHL 1916. 59. p.; HML IV-402/a 1883. december 18-19.; HML IV-417 9. rsz. 1323. sz. letét; HML MF Hatvan település 1923-as halotti polgári anyakönyve.

1240 Orosz 320. p.; Szabó 2001. 173. p., 207. p.; HML IV-l/a 9. rsz. 270-274., 308., 332- 334. p., 10. rsz. 2-3. p., 252-253. p., 11. rsz. 3-4. p., 143-145. p., 513-514. p., 765. p., 907. p., 12. rsz. 68. p., 203. p. 373-374. p., HML IV-l/b 616-617. rsz.; HML IV-7/e 1. rsz.

587