Heves megye történeti archontológiája (1681–)1687–2000 - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 14. (Eger, 2011)
Rövidítések jegyzéke
TISZTV1SELÖI ÉLF.TPÁ LY ÁK Halasy Gáspár, dévaványai1018 főszolgabíró, helyettes alispán A család nemesítére, Heves és Külső-Szolnok megyebeli megtelepülésére lásd: Halasy Márton alispán. Halasy Gáspár 1819-ben született Halasy Károly (1776-1839) fiaként (lásd: Halasy Károly alispán). Testvérei közül József (I. vagy idősebb) alszol- gabíró, Ignác táblabíró, Ede (Eduárd) Komárom vármegyei alispán volt. A vármegyében az 1844. december 16-i tisztújító gyűlésen tűnt fel először, amikor távollétében a Tamai járás főszolgabírájának választották meg. Hivatali esküjét azonban utólag sem tette le, s ekkori működésére vonatkozóan egyéb adat sem található. A források szerint e funkciót ténylegesen 1845. május 8. és 1849. január 3. között töltötte be. 1848. április 10-én az állandó, központi rendőri választmány tagjai közt találjuk nevét, emellett 1848. június 2-án „bűnvizsgáló bíró”-nak is megválasztották. 1849. január 3-án másodalispánnak választották, majd 1849. február 5-től helyettes első alispán lett. Állásairól betegség miatt leköszönt, azaz nem szolgált a február-márciusi rövid osztrák megszállás időszakában. A honvédseregek tavaszi előrenyomulása után a Tiszafüredről hazatért vármegye ülésén az ő elnöklete alatt hirdették ki április 26-án Egerben a Függetlenségi Nyilatkozatot. Az osztrák-orosz intervenció után egyike volt azon tisztviselőknek, akik a vármegye utolsó üléséig, 1849. augusztus 16-ig működtek. Július elején a Szolnokon tartott közgyűlésen kijelentette: „a megye pecsétjével a vármegyét követni fogja menhelyére, míg egy talpalatnyi föld lesz a hazában szabad, mert annak, mint morális testületnek, bárhol is az országban, élni kell". A szabadságharc leverése után nem vállalt hivatalt. A vármegyei önkormányzat helyreállításának idején, 1860-1861-ben a megyei törvényszék elnökeként szerepelt. A kiegyezés után újjászervezett vármegye egyik, szolnoki székhelyű másodalispánjának választották, mely tisztséget 1869. február 15-én Pesten bekövetkezett haláláig viselte. P. J. 1018 Alkotmányos naptár 1868. 31-32. p.; Borovszky 615. p.; Kempelen 4:456—457. p.; Kiss 2007. 100-101. p.; PIM MÉI; Gyászjelentés; HML IV-l/a 129. rsz. 1708. p„ 140. rsz. 601. p., 151. rsz. 787. p., 152. rsz. 1849. p., 154. rsz. 3. p.; HML IV-7 52-53. rsz.; HML IV-24.; HML IV-253 1. rsz. 10. p.; MOL D 225 276. rsz. 97-100. p. 417
