Heves megye történeti archontológiája (1681–)1687–2000 - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 14. (Eger, 2011)
Rövidítések jegyzéke
TISZTVISELŐI ÉLETPÁLYÁK Halasy Károly, dévaványai1019 alispán A Komárom megyei Halasy család előtörténetére, Heves és Külső-Szolnok megyei meghonosodására lásd: Halasy Márton alispán. O és Rakovszky Mária házasságából született 1776-ban Halasy Károly. Jogi tanulmányokat folytatott, 1793/94-ben az egri jogakadémia másodéves hallgatója volt. Gyakorlati képzésben apja mellett részesült, ugyanis mint írnok részt vett vele az 1796-os országgyűlésen, és ezt az idősebb Halasy olyan megtisztelőnek és fontosnak tartotta fia számára, hogy se napidíjat, se költség- térítést nem kért egyiküknek sem. Halasy Károlyt apjához hasonlóan pártfogolta Eszterházy Károly püspökfőispán: még ő nevezte ki igen fiatalon tiszteletbeli aljegyzővé (honorarius vice- notarius), 1799. január 22-én pedig első aljegyzővé (primarius vicenotarius). Ebben a tisztségben Fáy Bertalan főispáni adminisztrátor is megerősítette 1803. március 7-én, de főjegyzőnek (Ordinarius nótárius) Fuchs Ferenc érsek-főispán nevezte ki a következő tisztújításkor, 1805. szeptember 23-án. Ebben az évben ismét részt vett az országgyűlésen, ekkor már követi megbízatással Almásy Józseffel együtt, és ők ketten képviselték Heves és Külső-Szolnok vármegyét az 1808. évi országgyűlésen is (lásd: Almásy József alispán). 1811. április 30-ig volt főjegyző, akkor másodalispánnak (substitus vicecomes) választották, az 1814. november 22-én tartott „építő szék”-en pedig alispánnak. Tíz éven át töltötte be fontos hivatalát. Ez idő alatt nyert királyi tanácsos címet. 1824. november 30-án ismét alispánjelölt volt, de nem erősítették meg. Örökölt birtokai feküdtek Kenderesen, Nádújfaluban, Pusztaszentivánon, Tamazsadányban és Komárom vármegyében is. Csuzi és pusztaszentmihályi Csuzy Antóniát vette feleségül. Fiai közül József (II. vagy ifjabb) szolgabíró, Gáspár főszolgabíró, majd másodalispán lett Heves megyében (lásd: Halasy Gáspár főszolgabíró, helyettes alispán), Ede más néven Eduárd pedig alispán Komárom megyében. 1839. szeptember 6-án hunyt el. K. L. E. 1019 Kempelen 4:456-458. p.; Nagy 5:22-23. p.; Orosz 107. p.; Udvardy 673. p.; Nagy 1899-1901 3:80. p.; HML IV-l/a 59. rsz. 209. p., 61. rsz. 173. p., 62. rsz. 302. p., 65. rsz. 113. p., 67. rsz. 1029. p., 73. rsz. 342. p., 76. rsz. 840. p., 86. rsz. 901. p.; HML IV- 1/b 619-633. rsz.; HML IV-7/e 23-49. rsz. 418
