Heves megye történeti archontológiája (1681–)1687–2000 - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 14. (Eger, 2011)
Rövidítések jegyzéke
TISZTVISELŐI ÉLETPÁLY ÁK vember 30.) Gosztonyi Istvánnal együtt képviselte a vármegyét (lásd: Gosztonyi István főjegyző). 1730. január 5-én hivatali átszervezések történtek a vármegye tisztikarában, s szolgabírói helyére ekkor mást helyeztek. Őt viszont a lemondás következtében megüresedett főhadbiztosi tisztre (supremus commissarius) nevezték ki. A következő évi tisztújításkor, 1731. október 22-én mindkét hivatalában megerősítették, s 1746. december 29-ig ellátta az aljegyzői és főbiztosi feladatokat. 1744-től az egri püspökség jószágigazgatójaként (praefectus bonorum episcopatus Agriensis) említették a jegyzőkönyvekben. 1750. december 14-én és 1756. április 26-án táblabírónak (assessor tabulae judiciariaé) választották meg. Ezt követő éveiről nem kerültek elő információk. Sz. J. Rottenstein József, erdőkövesdi1182 főjegyző, helyettes alispán A família előtörténetére lásd: Rottenstein Ferenc szolgabíró. A nemességszerző Ferenc vagy Ignác unokája lehetett József, aki az 1795— 1797. években elvégezte az egri jogakadémiát, a következő évben pedig Esz- terházy Károly püspök-főispán kinevezte tiszteletbeli esküdtnek (honorarius jurassor). 1803. március 7-én a tisztújító közgyűlésen első aljegyzőnek jelölték, de nem őt választották meg, így akkor tiszteletbeli aljegyző (honorarius vice- notarius) lett. Ugyanebben az évben november 21-én táblai ülnöknek (assessor) nevezte ki Fáy Bertalan főispáni adminisztrátor. Két év múlva, 1805. szeptember 23-án Fuchs Ferenc érsek-főispán kinevezte első aljegyzőnek (primarius nótárius). A következő tisztújítás alkalmával, 1811. április 30-án szintén főis- páni kinevezéssel nyerte el a főjegyzői (ordinarius nótárius) hivatalt, amelyben még két alkalommal, 1814. november 22-én és 1824. november 30-án megerősítették. 1828. április 15-én másodalispánná választotta a közgyűlés, majd megerősítette 1831. június 27-én. A következő évben személye körül komoly nézetkülönbség alakult ki a vármegye nemessége és Pyrker érsek-főispán között, ugyanis a főispán a nemesség többszöri kérésére sem jelölte őt a megürült alispáni székbe, viszonzásul pedig a nemesek nem voltak hajlandók szavazni Pyrker jelöltjeire (lásd: Pyrker János László egri érsek, örökös főispán). Végül abban egyeztek meg, hogy az egy év múlva esedékes általános tisztújításig Rottenstein másodalispáni minőségben átvette a vármegye pecsétjét és ellátta az alispáni teendőket. Ez az állapot maradt fenn váratlanul bekövetkezett haláláig, 1182 Nagy 9:779-780. p.; Orosz 246. p.; Udvardy 673. p.; HML IV-l/a 60. rsz. 1. p., 65. rsz. 113., 716. p., 67. rsz. 1029. p., 73. rsz. 342. p., 76. rsz. 840. p., 86. rsz. 901. p., 92. rsz. 389-390. p., 98. rsz. 999-1000. p., 102. rsz. 1040-1045. p.; HML IV-l/b 619-641. rsz.; HML IV-7/e 29-51. rsz. 543
