Heves megye történeti archontológiája (1681–)1687–2000 - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 14. (Eger, 2011)
Rövidítések jegyzéke
TISZTVISELŐI ÉLETPÁLYÁK 1833. január 17-ig. 56 esztendős volt ekkor Nagy Iván szerint, így születési éve 1777 lehetett. K. L. E. Sághy Mihály, id. dormándházi1183 szolgabíró Címeres nemeslevelet szülei, Sághy Pál és Horváth Borbála, ő maga és Ferenc testvére 1694. június 6-án nyertek, melyet még ugyanabban az évben szeptember 9-én a vármegyei közgyűlésen kihirdettek. Dormándon voltak birtokosok, elő- nevüket innen vették. Családnevük Sághy, Ságy, Sági, Sághi alakváltozatokban fordul elő a forrásokban. Rokonságban állt a szintén Sághy Mihály nevet viselő későbbi alispánnal, aki testvérének unokája volt. {Lásd: Sághy Mihály, ifj. dormándházi báró, alispán.) Családjából még mások is részt vettek a vármegye igazgatásában különböző tisztségekben. A vármegye tisztikarába 1702. január 4-én került, ekkor esküdt ülnöknek (jurassor) választották meg. A következő években nem nyert semmilyen tisztséget a vármegyében, majd 6 év elteltével tűnt fel neve a jegyzőkönyvekben. 1708. január 18-án a vármegye közgyűlése az adókat hűtlenül kezelő Berényi Gergely főjegyző ügyében őt és Dévay Pált küldték Rákóczi Ferenchez, hogy a fejedelemnél tisztázzák a vármegyére kivetett adó nagyságát, s hozzá való hűségét kifejezzék. Ezt követően május 1-jén percepton megbízást kapott, így ő maga is részt vett az újonnan kivetett hadiadó beszedésében és adminisztrálásában. A november 6-án megtartott tisztújító közgyűlésen perceptori tisztségében megerősítették, így az adó- és pénzügyek intézője maradt 1710. december 22-ig. Az ekkor megtartott ülésen jelölték és meg is választották a második, Tamai járás szolgabírájává (judlium) s egyidejűleg alhadbiztossá {subaltemus commissa- rius) is kinevezték. 1713. szeptember 13-tól már csak szolgabíró volt, ugyancsak a Tamai járásban, ami ekkortól a megye harmadik járása lett. Az 1715. szeptember 9-i tisztújításkor ismét jelölték ugyan szolgabírónak, de nem választották meg újra. Ekkor táblabírói ülnök (assessor) lett. Ugyanebben az évben részt vett a szolgabíró mellett az adóalap összeírásában. 1718-ban ismét a táblabírói ülnökök között található a neve. Vármegyei tisztséget ezt követően egy hónapig töltött be, 1719. július 1-jétől augusztus 7-ig a negyedik, Mátra járás elhunyt szolgabírója helyére rendelték. 1719. december 4. előtt meghalt. Sz. J. 1183 Heckenast 370. p.; Orosz 247-248. p.; HML IV-l/a 11. rsz. 801. p., 12. rsz. 261— 262., 346., 377., 547. p., 13. rsz. 16., 421., 560-561., 645., 675., 972-973., 1120. p., 14. rsz. 48. p.; HML IV-l/b 616-618. rsz.; HML IV-7/e 1-2. rsz. 544
