Heves megye történeti archontológiája (1681–)1687–2000 - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 14. (Eger, 2011)
Rövidítések jegyzéke
TISZTVISELŐI ÉLETPÁLY ÁK manicum Hungaricum növendékeként már Rómában végezte, ahol 1733. október 15-én szerezte meg a teológiai doktorátust, de itt ismerkedett meg az itáliai késő barokk villakultúrával és pompával is. Hazatérve 1735-ben lett egri plébános és ungvári főesperes. 1740-ben meghatározó szerepet játszott Mária Terézia megválasztásának országgyűlési támogatásában, így ezután 25 évig élvezte a királynő feltétlen bizalmát. Az uralkodó Eszterházy Imre prímás felterjesztésére 1740-ben kinevezte a szepesi Szent Márton káptalan prépostjának és az esztergomi érsek szepesi hely- nőkének, valamint tanagrai püspöknek. 1741-től titkos tanácsosi címet kapott. 1743-ban kinevezték a Hétszemélyes Tábla bírájának. 1744. december 8-án fiatalon, 34 évesen lett egri püspök, valamint Heves és Külső-Szolnok vármegye főispánja. Beiktatására 1745. június 30-án került sor. Háromszor tartott tisztújítást: 1746. december 29-én, 1750. december 14-én, 1756. április 26-án. Tizenhét évig volt az egri egyházmegye püspöke, s az Itáliában megismert reprezentáció színvonalán Eger arculatát meghatározó építkezésekbe kezdett. Hatalmát és gazdagságát egyaránt jól tükrözik a főleg külföldi mesteremberekkel (Joseph és Matthias Gerl, Henrich és Leonard Fazola stb.) építtetett barokk épületek. Megnagyobbíttatta püspöki palotáját, és reprezentációs termekkel bővíttette, olyan „gondűző” (Fuorcontrasti) nyári lakot építtetett magának Felsőtárkányban, amely biztosította számára a pompát és a kényelmet. Ugyanitt kolostort és templomot emeltetett a nazarénus szerzetesek számára, ahová viszont lelkigyakorlatokra vonult vissza. Anyagilag is támogatta a minorita templom építését, megépíttette a szervita és trinitárius templomot, a Hatvani-kaput, a megyeházát a Fazola-ka- pukkal, az 1702-ben felrobbantott egri vár köveiből pedig a jezsuiták egri kollégiumát és a makiári templomot. Egyházi reformját a kanonoki testületnél kezdte. Tizenkettőre korlátozta a stallumok számát. 1746 és 1749 között meglátogatta egyházait. Papjainak műveltségét hiányosnak találta, ezért hangsúlyozta az önképzés fontosságát. 21 új templomot emelt, és 11 plébániát létesített. A papnevelés korszerűsítésére törekedett. Az egri szeminárium vezetését 1754-ben kivette a jezsuiták kezéből és kanonokjaira bízta, akik új nevelési és tanítási rendszert dolgoztak ki. A kassai szemináriumot - az ott tapasztalható lazaság miatt - felszámolta, vagyonát beolvasztotta az egribe. Egert Felső-Magyarország művelődési központjává akarta tenni. Fejlesztette a Foglár-alapítású jogi iskolát, a későbbi érseki jogakadémia ősét. A püspöki iskolában megszervezte a bölcsészeti oktatást. Új szárnnyal bővíttette (1748) saját költségén az irgalmas rendi kórházat, amelynek vezetésével később a Bolognában tanult Markhot Ferencet bízta meg (1758). Az oktatás különböző területeinek fejlesztése egy nagyszabású terv megvalósítását céloztak: egyetem létrehozása. El is készíttette az épület tervét. 1755-ben nyomdát alapított (ez volt Eger első állandó nyomdája) Franz Anton Royer vezetésével. Mecenatúrája a könyvkiadások 339
