Heves megye történeti archontológiája (1681–)1687–2000 - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 14. (Eger, 2011)

Heves vármegye igazgatástörténete a középkorban és a török hódoltság idején 1000–1686

HEVES VÁRMEGYE IGAZGATÁSTÖRTÉNETE 1000-1686 áprilisában, 1474-ben, esetleg máskor is) bizalmasát, Scop Henriket bízta meg. Ó egyúttal egri várnagy is volt, és ettől kezdve, Sírok és Diósgyőr után, a püspö­kök örökös (fo)ispánságának korszakában Eger várának fotisztségei kapcsolód­tak össze gyakran a megyei foispáni, foispáni helyettesi vagy az alispáni hivatal­viseléssel. A veronai származású Rangoni Gábor püspök (1475-1486) a megyés- ispáni funkciónak 1479-től - mikor Mátyás király állandó követe lett Rómában - nem tehetett eleget, ezért e tisztében 1484-85-ben Brixeni Fyxadus Fülöp püs­pöki kormányzó {gubernátor), 1483-ban és 1485-86-ban Bemát árkádiai püspök mint általános megbízott {generális commissarius) helyettesítette. A következő két egyházfő, Nagylucsei Orbán (1486-1491) és Bakócz Tamás (1493-1497) magyar volt, és udvari megbízatásaik ellenére bizonyára többször tartózkodván székvárosukban az ispáni feladatokat is ellátták, mert korszakukból nem isme­rünk helyetteseket. 1498 és 1520 között azonban, amikor Estei Hippolit lett vol­na hivatott betölteni az egri püspöki és a Heves vármegyei örökös ispáni széket, de ő legfeljebb három évben fordult meg Egerben, helyette mindvégig vikáriu­sok álltak az egyházmegye élén és általános püspöki kormányzók (gubernatores generalis) irányították a vármegyét. Ezek a kormányzók rendszerint olaszok voltak: ferrarai Florinus Lajos, ferrarai Lardus Tádé, savoyai Pius Hercules, Bonzangus János, Cistarellus Alfonz. Estei Hippolit halála után a pápa és II. Lajos király nézetkülönbsége miatt az egri püspökség 1523-ig betöltetlen volt; akkor Szálkái László, 1524-től 1526-ig Várdai Pál kerültek az egyház és vele együtt Heves vármegye élére. Időközben a magyar uralkodó két esztendőre biztosan kinevezett püspöki kormányzót: 1520-ban Batthyány Ferencet, 1521- ben Pemfflinger Márkot és Pólyák Pált.15 Az Árpád-korban még egységes Újvár megye ispánjait a Borsod várme­gyétől délre és keletre fekvő hevesi részeken helyettesítő „curialis comes"-ékről már volt szó. Az önállósult Heves vármegye valódi alispánjai Drugeth Vilmos nádor több megyére kiterjedő ispáni hatósága (1327-42) idején jelentek meg, keresztnevük után igen változatos latin titulációkkal (Mihály és László comes, Péter és Miklós viceiudex, Szinyei Petőc fia Domokos vicecomes, illetve vice- gerens), de 1342-től kezdve a vicecomes megnevezés állandósult. Természetesen a középkori alispánok régiónkban sem választott tisztviselők, hanem a nagybir­tokos ispánok familiárisai voltak, és ebből is következett, hogy ugyanaz a sze­15 Engel 1977. 16-17., 22-26., 63., 178. p.; Engel 1982. 901. p. és 79. sz. jegyzet, 905. p.; Engel Pál későbbi véleménye szerint az elsőként, 1323-ból ismert hevesújvári comes, Péter latin titulusa ellenére még csak az (aba)újvári ispán, Drugeth Fülöp alispánja volt, utódját, Pál fia Imrét pedig nem is említi országos adattárában. Engel 1996. 1. köt. 134— 135. p.; 2. köt. 64., 66., 80-81., 185., 222. p.; Havassy 1986. 12-30. p.; Sugár 1984. 173., 178-180., 185., 205-209., 212., 218-220. p. 23

Next

/
Oldalképek
Tartalom