Kovács Béla: Agria recuperata. A töröktől visszafoglalt Eger újjáépítésének első évei - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 13. (Eger, 2006)

Bevezetés - A város térszerkezetének kialakulása - A középkori város részei és utcái

A városrész plébániája a mai ferences templom helyén álló Szent Demeter templom volt, amelynek papját már 1297-ben említi egy oklevél. A közelmúltban végzett feltárás során a mai templom alatt előkerült épületmaradványok egy része a középkori templomot megelőző szakrális építményre utal, más falak a ferences kolostor XVII. század végi építési periódusához tartoztak.

6 Hosszú utca Bár első említését csak 1550-ből ismerjük, de jellegzetességére utaló magyar nevét és a nevet magyarázó via magna intermedia (keresztülhaladó nagy út) jelzőt, valamint a város középkori szerkezetét figyelembe véve egyértelműen a mai Széchenyi utcával azonosíthatjuk, amelynek déli vége a mai állapottól eltérően valaha tölcséresen kiszélesedett. Az 1562-ben a város Hosszúutcai kapuját említik, amely más forrásokból Hatvani kapu néven ismeretes. Az utca déli végén, a mai Bazilika helyén állt a Szent Mihály templom. Plébánosát először egy 1310-ben kelt oklevél említi. Ez valaha a Fórum plébániája volt, de a XVI. századra már a fallal körülvett város egyetlen plébániatemploma és a mai napig is ez Eger főplébániája. Újváros Nevét először egy 1355-ben kelt oklevél említi, a XV. század végén önálló városrészként szerepel az összeírásokban, az 1552. évi ostrom során teljesen elpusztult, majd 1567-ben már nemesek telepedtek ide. A forrásokban előforduló topográfiai adatok alapján a városrész a patak jobb partján, a Káptalannal átellenes területen, a mai Széchenyi utca és a patak közötti területen feküdt. Északi határa a Kovács János utca, déli határa a Csiky Sándor utca lehetett. Szabad- vagy Sólyom utca, Szabadhely Neve először 1443-ban, egy telek és pince eladományozásáról, majd egy 1444-es malomcsere szerződésről szóló oklevélben szerepel. A XV. század végén lakói libertinusok voltak és nem fizettek királyi adót. Minden XVI. századi forrás megerősíti a városrész szabad jogállását, amelynek külön bírája és magisztrátusa volt. Az 1552. évi ostrom során teljesen elpusztult ugyan, de 1567-ben már majorsági épületeket emeltek itt a nemesek. Az oklevelek topográfiai adatai alapján a városrész a mai Tűzoltó tér és Kovács János utca közé, a Széchenyi utca két oldalára lokalizálható. Szent Miklós városrész A városrész fő utcája a Szent Miklós utca. Nevét az 1346 előtt az Ágostonrendi remeték Szent Miklós tiszteletére szentelt templomáról és kolostoráról kapta, amely a mai Ráctemplom helyén állt. A XVI. században külön bírája és magisztrátusa volt. A városrész a mai Széchenyi utca északi végének két oldalán terült el. 9