Kovács Béla: Agria recuperata. A töröktől visszafoglalt Eger újjáépítésének első évei - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 13. (Eger, 2006)

Bevezetés - A város térszerkezetének kialakulása - A középkori város részei és utcái

Pontosabban meg nem határozható utcák 1382-ben és 1557-ben egy malmot az Eger vize mellett lévő Diószeg városrészben, illetve utcában említenek. Feltételezhető, hogy a malom helye az almagyari területen lehetett. Az 1346-ban említett piatea pontis lignei és in fine pontis lapidei helymeghatározások közül az elsőként említett fahíd a mai Markhót Ferenc utca végén, a másik kőhíd pedig vagy a Kossuth Lajos utcában, vagy a Dobó téren vezetett át a patak felett. Az egyházi építmények helyének, a városrészek kiterjedésének, a főbb utcáknak meghatározása könnyebbé teszi, hogy a városszerkezet alaktani sajátosságait könnyebben elemezhessük. Egert nőtt városnak tekinthetjük, mert láttuk, hogy több kisebb, más-más földesúri joghatóság és világi közigazgatás alá tartozó, önálló plébániával rendelkező kisebb településekből állt össze. A városrészek helye egyrészt a térszíni elemekhez: a várdombhoz, a patak folyásához, a környező dombokhoz, az innen lefutó vízmosásokhoz igazodott, másrészt a kialakuló utcahálózatot döntő módon meghatározta a vár és a templomok fekvése, a XVI. század közepére a várost körülvevő palánk, majd a kőből épült városfal, illetve az ezen nyíló kapuk és a városi életben fontos piactér helye. A középkori város alaprajzának vizsgálata során szembetűnő, hogy igen különböző a patak két partján fekvő városrészek utcáinak futása. A bal parton meghatározó az Álmagyar utca, Dobó utca, Servita utca és a Knézich Károly utca nyomvonala. Az itt lévő kis mellékutcák szinte kibogozhatatlanná teszik az alaprajzot. Ha tudjuk, hogy ezen a területen két önálló városrész, a Szent Jakab és az Olasz utca feküdt, illetve a káptalan utcája húzódott, akkor egyenként vizsgálva ezeket, már könnyebben érthető ennek az oka. A patak jobb parti alaprajza már szabályosabb képet mutat. Két, közel derékszögben csatlakozó főközlekedési út, a Kossuth Lajos utca és a Széchenyi utca alkotja az utcahálózat alapját. Ez utóbbi, a belőle nyíló kis mellékutcákkal a bordás alaprajz sajátos képét mutatják. Az 1596. évi török hadjárat során Eger is elesett. A város az egri vilajet katonai és igazgatási központja lett. Joghatósága alá a füleki, a hatvani, a szolnoki és a szegedi szandzsák tartozott. Bár a város lakóházai és középületei az ostrom alatt súlyosan megsérültek, de újjáépítésüket az itt maradó magyar lakosság és a betelepült törökök rövid idő alatt elvégezhették. A város kialakult szerkezete a hódoltság alatt azonban alig változott. A meglévő templomokat saját vallási igényeik szerint alakították át. A külső várban lévő Szent Péter templom az Alem-i serif (a Szent Zászló) dzsámi, a, a Szent Mihály plébániatemplom III. Mohemed dzsámi, Szent Katalin kápolnából a Kethüda (Széles) utcai dzsámi lett, amelynek minaretje a mai napig épségben áll. XVII-XVIII. századi forrásokból tudjuk, hogy a Szent Demeter templomot és a mai servita templom helyén a ferencesesek Boldogasszony kolostorának templomát is átalakították. A volt jezsuita, majd ciszterci templom, a Széchenyi utcai kórházkápolna, és a Dobó téren, közvetlenül a patak mellett állt régi minorita templom 10